Theresa May brit miniszterelnök szerint a Brexit Skócia számára is új globális lehetőségeket jelent. A skót kormány szerint viszont megdöbbentő képmutatás, amit May csinál.
Theresa May brit miniszterelnök a Holyrood című kéthetente megjelenő skóciai politikai magazin hétfői kiadásában közölt cikkében arról írt: a Brexit „izgalmas esélyt” kínál arra, hogy Nagy-Britannia új szerephez jusson a világban, és ez nem csökkenti, hanem növeli majd Skócia globális súlyát is. Nagy-Britannia „azzal a céllal indul el a nagyvilágba”, hogy vezető szerepet töltsön be a globális szabadkereskedelemben, és ebből az Edinburghban – a skót fővárosban – felhalmozódott pénzügyi szaktudás, a skóciai hajógyártás, valamint a skót vidék világszerte máris elismert élelmiszer- és szeszesital-gyártási szektora is a lehető legjobbat tudja majd kihozni – áll Theresa May írásában.
A brit miniszterelnök kifejtette azt is, hogy Skócia jövője szempontjából az Angliával, Wales-szel és Észak-Írországgal fenntartott unió az igazán fontos. Hozzátette: az északi-tengeri olajtermelésből származó adóbevételek az olajárak csökkenése nyomán összeomlásszerűen zuhantak, de a skóciai közszolgáltatási szektor finanszírozására ez semmiféle hatással nem járt. „A mi uniónk így működik: osztozunk egymás sikereiben, de nehéz időszakokban egymás terhein is” – fogalmaz cikkében Theresa May. A brit kormányfő e gondolataival egyenes utalásokat tett arra, hogy a skót kormány a brit EU-tagságról rendezett népszavazás után ismét napirendre vette a függetlenség kérdését, és jelezte, hogy minden lehetséges módon megpróbálja megőrizni Skócia EU-tagságát.
Theresa May kimondatlanul utalt arra is, hogy amikor Skócia két éve népszavazást tartott a függetlenné válásról, a skót kormány jelentős részben az északi-tengeri olajkitermelés adóbevételeire alapozta költségvetési terveit arra az esetre, ha a választók az elszakadás mellett döntenek. A Skót Nemzeti Párt (SNP) vezette edinburghi kormány az államháztartás bevételi becsléseit annak idején 110 dolláros olajár-prognózisra alapozta, jóllehet a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti árfolyama jelenleg az 50 dollárt sem éri el.
A skót kormány hétfői nyilatkozatában mindazonáltal „megdöbbentő képmutatásnak” nevezte Theresa May cikkét, utalva arra, hogy a brit EU-tagságról tartott népszavazás előtt May maga is a bennmaradást pártolta. A közlemény szerint a brit kormányban a referendum óta „a káosz és a zavarodottság lett úrrá”, és Londonnak tervei sincsenek arra, hogy miképp vezesse ki az országot abból a zűrzavarból, amelyet teremtett.
A brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson országos átlagban szűk többséggel, 51,9 százalékkal a kilépést pártolók győztek, ám Skóciában a választók 62 százaléka a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök azóta több nyilatkozatában is egyértelművé tette, hogy ismét napirendre került Skócia függetlenné válásának kérdése, mivel Skócia nem fogadja el, hogy akarata ellenére „kirángassák” az Európai Unióból.
(MTI)
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
