Észhez térni

„Ausztriában egy hajszál, alig több mint 31 ezer szavazat döntött arról, hogy ne egy jobboldali populista kerüljön az államfői székbe, aki önkényes politikát folytathat. A dráma elkerülésében nagy szerepe volt annak, hogy az első fordulóhoz képest 200 ezerrel többen mentek el szavazni, köztük nagy számban külföldön élő osztrákok, akik hazájuk imázsát féltették.

A voksolás után lehetőség van az újrakezdésre, ám a szokatlanul durva kampánnyal mindenki csak veszített. Mélyült a szakadék a társadalomban, s hiába nevezi minden osztrák elnökének magát Van der Bellen, nem lesz könnyű egyesítenie a társadalmat.

Azok, akik Hoferre szavaztak, nem nácik, nagy részük saját helyzete miatti aggodalmát, vagy a kormány menekültpolitikájával szembeni ellenérzéseit juttatta ily módon kifejezésre. Most pedig a tradicionális pártokra hárul az a feladat, hogy levonják a következtetéseket, s rájöjjenek arra, maguknak ártanak, ha egymással vannak elfoglalva, s nem tesznek egyértelműen hitet a demokratikus alapértékek mellett, illetve nem foglalkoznak a Ferenc pápa által is oly sokat emlegetett kirekesztettek sorsával.

Elérkezett a szembenézés ideje. Talán még nem késő észhez térni.”