A Századvég felmérése szerint a magyarok 76 százaléka úgy gondolja, hogy az elkövetők és a német migrációs politika tehető felelőssé a kölni szilveszteri erőszakoskodásért. A megkérdezettek 77 százaléka szerint a bevándorlás és a terrorizmus egyforma veszélyt jelent Európára.
A Századvég kutatásai szerint a magyar lakosság háromnegyede úgy látja, hogy az elkövetőkön túl a megengedő német migrációs politika is felelős a Kölnben szilveszterkor történtekért.
A közvélemény-kutató hétfői közleménye szerint a megkérdezettek 76 százaléka az elkövetőket és a német migrációs politikát okolta, ötből egy válaszadó (19 százalék) szerint elsősorban az elkövetőket terheli felelősség, és alig akadt olyan megkérdezett, aki szerint az áldozatok tehetnek a történtekről (2 százalék).
A vizsgálat rámutatott arra is, hogy politikai irányultság szerint a jobboldali és a középen álló válaszadók jelentős része nagy felelősséget tulajdonít a német kormánynak, míg a baloldaliak körében jóval többen vádolják elsősorban az elkövetőket. Arra a kérdésre, hogy mi jelent jelenleg nagyobb veszélyt Európára, a terrorizmus vagy a kontrollálatlan bevándorlás, a megkérdezettek 12 százaléka úgy reagált, hogy a terrorveszély, 11 százalék szerint a bevándorlás, ám a döntő többség szerint (77 százalék) mindkettő egyformán.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
Fricz Tamás szerint „az amerikai befolyás az Unióra nézve egy régi dolog. Így Donald Trumpot figyelembe kell vennie a brüsszeli elit tagjainak.”
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
Állításuk szerint uniós tagállamok nem küldhetnek a hazájukba vissza szíriai menedékkérőt.
Tömeges hazatérés Németországból? A szíriai menekültek reakciója mindent elárul.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
