Komoly válságba kerülhet a kínai gazdaság: a kínai tőzsde négy nap alatt kétszer omlott össze – a Napi.hu. A Bloomberg elemzője szerint ha csak egy tőzsdei lufi kipukkanása történik, akkor nem biztos, hogy komoly a gond; a válság gyökereit azonban inkább a kínai ingatlanpiac gyengélkedésében kell keresni. Kína komolyabb válsága pedig recesszióba taszíthatja a világgazdaságot.
Gondban van a kínai tőzsde, de a Napi.hu cikke szerint nem ez, hanem a lakáspiac összeomlása okozhatja a legnagyobb gondot. A Napi Noah Smith gazdasági elemző cikkét idézi: Smith szerint ha csak egy lufi pukkan ki a tőzsdepiacon, az nem biztos, hogy nagy gondot okoz a reálgazdaságnak. Sokkal nagyobb a probléma, ha adósságválságról van szó, márpedig a kínai tőzsdepánik egyik oka a lakáspiac válsága lehet.
A korábban hullámzó kínai ingatlanárak 2014 végén egyértelműen lejtőre kerültek és szánkázásuk majdnem zavartalanul folytatódott 2015-ben is – írja a lap. A háttérben az állhat, hogy a helyi bankok és a helyhatóságok egy „árnyékbankrendszeren”, bankok által alapított, magántőkét is bevonó befektetési társaságokon keresztül finanszírozták az ingatlanvásárlásokat és -befektetéseket, ehhez pedig bóvli kötvényeket bocsátottak ki. Ez az ingatlanpiachoz kapcsolódóan hatalmas rosszhitel-állományt halmozott fel.
Ez azt jelenti, hogy ha csökkennek az ingatlanárak – márpedig csökkennek –, akkor ezek a befektetései társaságok buknak, ez pedig magával húzhatja az ezeket létrehozó bankokat is. A tőzsdeválság tehát csak tünete lehet ennek az ördögi körnek: a befektetett pénzből ingatlanok épülnek, a túlkínálat leveri az árakat, az ingatlanfejlesztők pedig ezért kénytelenek újabb hiteleket felvenni meglévő tartozásaik törlesztésére.
Smith szerint a kínai tőzsdék 2014-es fellendülése mögött is az állhat, hogy azok a befektetők hajtották fel a részvényárakat irracionális magasságokba, akik az ingatlanüzlet helyett kerestek jobb megtérülést kínáló lehetőséget. Tehát elképzelhető, hogy a kínai tőzsdék hullámvasútját valójában az elszabadult ingatlanpiac csendes válsága okozhatja, ebben az esetben pedig elkerülhetetlen a lufi kipukkanása és a válság – Kína válsága pedig az egész világgazdaságra komoly hatással lehet.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
