Szijjártó: Az eddigi európai politika a rituális öngyilkosság politikája

Az elmúlt évben bebizonyosodott, hogy Európa képtelen jó választ adni a kihívásokra – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatásán az Országgyűlés külügyi bizottságának szerdai ülésén. Szijjártó Péter beszámolójában kiemelte: az eddigi európai politika „a rituális öngyilkosság politikája”, mert látványos, de káros, veszélyezteti Európa biztonságát és jövőjét, és ma már nem szentségtörés erről beszélni. 

Úgy látja, Európa jelenleg öt kihívással néz szembe: a keleti szomszédságában instabilitás, Ukrajnában háború van, soha nem látott mértékű az instabilitás a déli szomszédságában, ami rendkívüli bevándorlási hullámot indított el, az ellenőrizetlen beáramlás miatt a terrorfenyegetettség napi szinten jelen van az európaiak életében, az energiabiztonság esetében nincs előrelépés, és a gazdasági kihívások továbbra is fennállnak. Ezekre a kihívásokra Európa önsorsrontó választ ad – vélekedett.

„Önsorsrontó az uniós politika”

A tárcavezető megemlítette: az elmúlt időben erősödött Európa lemaradása a gazdasági kihívások tekintetében, és az uniós intézmények folyamatosan blokkolják a bővítést, pedig több ország – így Magyarország – szerint csak így lehet megerősíteni uniót.

Mint mondta, Ukrajnában nem javult a helyzet az elmúlt időben, továbbra is háború van az ország keleti részén, és az EU által elfogadott szankciók károkat okoztak Oroszországnak, Európának és Ukrajnának, de nem visznek közelebb a minszki megállapodások betartásához.

Úgy vélte, az EU képmutató, önsorsrontó politikája a bevándorlás és a terrorfenyegetettség esetében csúcsosodik ki. Olyan potenciális megoldások merülnek fel, amelyek jogsértők, végrehajthatatlanok és nem visznek közelebb a megoldáshoz - közölte. Kijelentette: ostoba vita, hogy növeli-e a terrorfenyegetettséget, hogy rendkívül sok bevándorló jön ide, akikről nem tudni, kik ők és miért jönnek. Nem minden bevándorló terrorista, de a terrorszervezeteknek egyértelműen lehetőséget ad ez a migrációs hullám – magyarázta. A külügyminiszter szerint az EU védtelenné tette a kontinenst a képmutató politikájával, Európát meg kell védeni, képesnek kell lennie arra, hogy megvédje a külső határait, és minden országnak joga van eldönteni, hogy megosztja-e az életét egy másik közösséggel.

Akkor se szeretnék jobbat az országot, ha nem szólnánk vissza

Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarországot az elmúlt időben méltatlan támadások érték, igazságtalan kritikákkal kellett szembenéznie, de ezekre mind válaszoltak, és a jövőben is így tesznek. Magyarország megköveteli a tiszteletet – mondta. Hozzátette: az látszik, hogy az a helyes politika, amelyet Magyarország képviselt az elmúlt fél évben, ezt kell Európának is követnie.

Úgy látja, ha tétlenül tudomásul vennék a kritikákat, bírálatokat, „attól még nem szeretnének minket jobban”, nem lennének jobbak a kapcsolatok, és a magyar nemzeti érdekekért, az ország tiszteletéért a jövőben is ki kell állni. A nemzeti érdekérvényesítésre épülő külpolitikára van szükség, és mivel a kihívások valószínűleg megmaradnak, hasonlóan kemény és határozott külpolitikát kell folytatni az érdekek érvényesítéséért a jövőben is – hangoztatta.

Mesterházy a kocsmai stílust kritizálta

Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke kifejtette: 2015 a magyar külpolitikában egyfajta konszolidációt hozott a diplomácia feladatait illetően is, az amerikai viszony kiegyensúlyozottabbá vált, valamint szervezeti és személyzeti értelemben is a tárca stabil jelleget kezd ölteni. Most eljött a külpolitikai koncepció megalkotásának az ideje, hiszen teljesen új külpolitikai környezet állt elő, a legutóbbi koncepciót négy éve mutattak be, így most különösen indokolt lenne egy új koncepció kidolgozása – vélekedett.

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, „kocsmai stílus”, összeférhetetlenség és eredménytelenség jellemzi a jelenlegi magyar külpolitikát, ami a nemzeti érdekérvényesítési képességet csökkenti.

Hoffmann Rózsa (KDNP) közölte: pártja egyértelműen támogatja a magyar külpolitikát, amely az ország szuverenitásának és érdekeinek megvédésről szól.

Vona Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy jó az erős és határozott külpolitika, de gyakran akkor is támadnak, amikor nem kellene, és olyan gesztusokat kellene tenni a térség országainak, amelyekkel jelzik, hogy Magyarország kész a párbeszédre.

Szelényi Zsuzsanna független képviselő kérdésére Szijjártó Péter elmondta: erős EU csak erős tagállamokra épülhet.

A tallinni nagykövetség újranyitását firtató kérdésre válaszul Szijjártó Péter úgy reagált: amikor Észtország átveszi az EU-elnökséget, Magyarországnak szüksége lesz képviseletre.