Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
A 15 év feletti románok kétharmada hallott a holokausztról, de csak 28 százalékuk szerint volt holokauszt Romániában is. A válaszadók 14 százaléka fenyegetésként, 33 százaléka problémaként gondol a roma kisebbségre. A magyar kisebbséget 13 százalék tartja fenyegetőnek, 19 százaléka pedig problémának.
Romániában a 15 év feletti lakosság kétharmada hallott a holokausztról, többségük pedig a „zsidók németek általi kiirtását” érti alatta – derült ki a romániai Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet által rendelt közvélemény-kutatásból, amelynek eredményeit csütörtökön tették közzé. Ugyanakkor a válaszadók alig 28 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy Romániában is volt holokauszt.
A válaszadók kétharmada szerint a holokauszt Németországban történt, 39 százalékuk pedig igaznak tartja, hogy más európai országok is részt vettek benne. A romániai országos minta magyar nemzetiségű válaszadóinak viszont több mint fele állította azt, hogy nemcsak Németországban volt holokauszt – mutat rá a kutatásjelentés.
A válaszadók alig 28 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy Romániában is volt holokauszt. Ion Antonescu marsallt, akinek a vezetésével Románia 1940-ben a tengelyhatalmak oldalán lépett be a világháborúba, a megkérdezettek csaknem fele „nagy hazafinak” tekinti, egyharmaduk pedig a háborús bűnösként kivégzett „Kondukátor” rehabilitálását is indokoltnak tartaná. A válaszadók 25 százaléka ért egyet azzal, hogy Antonescut felelősség terheli a zsidók ellen elkövetett bűntényekért, 32 százalékuk viszont elutasítja ezt az állítást.
Az április utolsó napjaiban végzett felmérés a kisebbségek megítélésére is kiterjedt. A több mint ezer fős országos mintában szereplő 930 román nemzetiségű válaszadó mintegy fele semlegesen viszonyult a kisebbségekhez, vagy nem válaszolt a rájuk vonatkozó kérdésekre. A nem semleges válaszadók túlnyomó többsége fenyegetésként (14 százalék), vagy legalábbis „problémaként” (33 százalék) tekint a roma kisebbségre, másfelől a német kisebbséget túlnyomó részük (41 százalék) az országot, vagy a térséget gazdagító értéknek tekinti.
Kevésbé végletes a magyarok és a zsidók megítélése. A megkérdezett románok 13 százaléka tekinti a magyarokat fenyegetésnek, 19 százaléka problémának, 13 százalékuk szerint pedig a magyarok hozzájárulnak a térség, 5 százalék szerint pedig az ország fejlődéséhez. A zsidókhoz a megkérdezettek csaknem kétharmada semlegesen viszonyult, vagy nem mondott róluk véleményt. A nem semleges válaszadók 10 százaléka negatív, míg 25 százaléka pozitív véleménnyel van a zsidóságról.
A román állam a kétezres évek elején ismerte el a Ion Antonescu vezette kormány felelősségét több mint negyedmillió román állampolgárságú zsidó megölésében az 1941-44-es időszakban. A második világháború előtt még több mint 700 ezer zsidó élt Romániában. A holokauszt túlélőinek és leszármazottaiknak a túlnyomó többsége az utóbbi hét évtizedben elhagyta az országot. A 2011-es népszámláláson 3500-an vallották magukat zsidónak Romániában.