Vízumot adna a szíriai menekülteknek a német alkancellár

Németországnak és az Európai Uniónak át kell gondolnia menekültügyi politikáját – mondta csütörtökön egy berlini konferenciáján a német alkancellár, aki szerint meg kell adni a legális beutazás lehetőségét a háborús övezetekből menekülő embereknek, mindenekelőtt a szíriai menekülteknek, de azt is világossá kell tenni, hogy nem maradhatnak mindazok a menedékkérők, akiket nem ér üldöztetés.

Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, az Angela Merkel vezette konzervatívokkal kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke pártja menekültügyi konferenciáján kifejtette, hogy a szociáldemokraták szerint az EU „fél szívvel” reagál a földközi-tengeri menekültválságra, és ugyan a témában tartott áprilisi rendkívüli uniós csúcson hozott döntések jó irányba mutatnak, de „az EU-nak és tagországainak a következő hónapokban és években még bizonyítaniuk kell, hogy valóban méltóak a Nobel-békedíjra”.

A 2012-ben megkapott elismerés nemcsak a korábbi teljesítménynek szól, hanem a jelenre és a jövőre vonatkozó kötelezettséget is jelent – mondta Gabriel, hangsúlyozva, hogy „emberséges” menekültügyi politikára van szükség. A földközi-tengeri embermentő művelet kiterjesztése és az embercsempészek elleni nemzetközi fellépés erősítése mellett szükséges gondoskodni arról is, hogy legálisan léphessenek be az EU-ba mindazok, akik háborús övezetből menekülnek – fejtette ki Sigmar Gabriel.

Rámutatott, hogy a szíriai menedékkérők körében csaknem 100 százalékos az elfogadott kérelmek aránya, ezért nem lenne szükség arra, hogy „embercsempészek hatalmába kerülve, lélekvesztőkön” próbáljanak bejutni az EU-ba a Földközi-tenger felől. „Miért nem jöhetnek a szíriai menekültcsaládok komppal Európába” – vetette fel a szociáldemokrata politikus hírportálok és az SPD portáljának beszámolója szerint. „Humanitárius vízumot követelünk, és egy áttelepítési programot az EU-tól, amely megérdemli ezt a nevet” – mondta az SPD elnöke. Ugyanakkor azt is világossá kell tenni, hogy „nem maradhatnak itt” a nyugat-balkáni országokból érkező menedékkérők, akiket nem ér üldöztetés – tette hozzá Sigmar Gabriel.

Németországban a menedékjogi kérelmek száma tavaly 60 százalékkal emelkedett, a 2013-ban regisztrált 127 ezerről 203 ezerre. Ennél többen csak a kilencvenes évek elején, a balkáni háborúk idején kértek menedékjogot Németországban. Az idén még magasabbra emelkedik a menekülthullám, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) előrejelzése szerint az év végéig legkevesebb 400 ezer új kérelmet adnak be, vagyis a kérelmek száma a kiugróan magas tavalyi szinthez képest is megduplázódik.

Mindez „megterheli Németországot, de nem terheli túl” – mondta az alkancellár. Hangsúlyozta: be kell fejezni a pártok, illetve a tartományok, helyi önkormányzatok és a szövetségi kormány közti vitát a menekültügyi költségek megosztásáról, és a szövetségi kormány és a tartomány kormányok vezetőinek június 18-ra tervezett találkozóján megállapodást kell kötni arról, hogy Berlin miként támogatja a menekültügyi ellátásért felelő tartományokat és önkormányzatokat.