Merkel: Szükség esetén szigoríthatják az Oroszország-szankciókat

A világ legfejlettebb iparú országait összefogó G7 csoport elítéli az ukrajnai Krím félsziget bekebelezését Oroszországba, és tagjai egyetértenek abban, hogy szükség esetén meg kell szigorítani az Oroszország elleni szankciókat – mondta a német kancellár hétfőn a G7 csoport németországi csúcstalálkozója után.

Angela Merkel a találkozó helyszínén, a bajor Alpokban fekvő Elmau kastélyszállónál tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a Hetek az értékek és a felelősség közösségét alkotják, és tagjai nagy egyetértésben vallják, hogy a Krím „nemzetközi jogot sértő bekebelezése” elítélendő. A Hetek „nem akarják” megszigorítani az Oroszország ellen az ukrajnai válságban végzett tevékenysége miatt elrendelt büntetőintézkedéseket, de szükség esetén készen állnak erre – mondta a kancellár. Hangsúlyozta: a Hetek meggyőződése szerint a délkelet-ukrajnai válságövezetben kialakult helyzetet csak politikai eszközökkel, a minszki megállapodások alapján lehet rendezni. Merkel kérdésre válaszolva elmondta, hogy „nem túl hosszan” tárgyaltak Oroszországról és valamennyi kérdésben nagy volt az egyetértés. „Más válsággócokról sokkal többet és sokkal intenzívebben beszéltünk” – tette hozzá a német kancellár.

Barack Obama amerikai elnök a találkozó után a hagyományoknak megfelelően külön tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a Hetek egyértelműen jelezték, hogy továbbra is a miniszki megállapodás betartására szorítják Oroszországot, és hajlandóak további szankciókat bevezetni, ha ez nem történik meg. Hozzátette: a válság rendezését akadályozza, hogy orosz katonai egységek hajtanak végre műveleteket Ukrajna keleti részén.

A Hetek vezetőinek – a házigazda Németország és az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország állam-, illetve kormányfőjének, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének – vasárnap kezdődött kétnapos tanácskozásán az ENSZ decemberi párizsi klímakonferenciája volt az egyik kiemelt téma. Angela Merkel ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a G7 csoport tagjai egyetértenek abban, hogy a klímacsúcson kötelező érvényű megállapodást kell kötni az éghajlatváltozás elleni küzdelemről, és mindannyian kiállnak amellett, hogy 2 Celsius fok alatt kell tartani a globális középhőmérséklet emelkedését az évszázad végéig, az ipari forradalom előtti szinthez képest.

A G7 csoport elkötelezte magát amellett, hogy a világgazdaság dekarbonizációjára van szükség a jelenlegi évszázadban, vagyis ki kell alakítani a fosszilis energiahordozók nélkül működő gazdaságot – tette hozzá a kancellár. A Hetek amellett is elkötelezték magukat, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) ajánlása alapján 2050-ig az üvegházhatású gázok 40 és 70 százalék közötti mértékű csökkentésére van szükség 2010-hez képest, és ennek a sávnak a felső szélét kell megcélozni – emelte ki Angela Merkel. A G7 csoport tagjainak az is közös meggyőződése, hogy a Párizsban kidolgozandó megállapodásban biztosítani kell azt az évi 100 milliárd dollárt, amelyet a legutóbbi, koppenhágai klímacsúcson elhatározott menetrend szerint 2020-tól a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseinek támogatására fordítanak – mondta a G7-csúcs házigazdája.

A Hetek találkozóinak klasszikus témája a világgazdaság és a kereskedelem, amivel kapcsolatban a csoport a globális érvényű szabadkereskedelmi megállapodások és a két- vagy többoldalú egyezmények kidolgozását is ösztönzi. Így kiáll amellett, hogy minél hamarabb jussanak eredményre a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) a világméretű szabadkereskedelemről kezdett tárgyalássorozaton, az úgynevezett dohai fordulón. Ugyanakkor azt is sürgeti, hogy haladéktalanul gyorsítsák fel az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi övezet kialakítását célzó szerződésről (TTIP) szóló tárgyalásokat, és lehetőség szerint az év végéig alakítsák ki a szerződés szerkezetét – ismertette a német kancellár.

A tanácskozás másik központi témája az ENSZ szeptemberi New York-i közgyűlésén elfogadandó új fejlesztési program – az úgynevezett 2015 utáni menetrend(post-2015 Agenda) – volt, amely a szegénység visszaszorítását és a legszegényebbek egészségi állapotának javítását szolgáló, 2015 végéig tartó Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) nevű programot váltja majd fel. Ezzel kapcsolatban a G7 csoport fő vállalása az, hogy támogatja mindazon törekvéseket, hogy 2030-ig világszerte 500 millióval csökkentsék az éhezők számát – mondta Angela Merkel.

A legmagasabb németországi hegycsúcs, a Zugspitze lábánál fekvő luxushotelben rendezett találkozó biztosítása a bajor rendőrség történetének legnagyobb szabású művelete volt, több mint 20 ezer rendőrt mozgósítottak. A Stop G7 Elmau nevű – baloldali, környezetvédő és globalizációellenes civil csoportok által szervezett – tüntetéssorozat résztvevőinek azonban így is sikerült több alkalommal rövid időre blokád alá venni a szállodához vezető egyik utat. Ugyanakkor a korábbi G7- vagy G8-csúcsokhoz képest békésebbek voltak a találkozó ellen tiltakozó demonstrációk.

A G7 csoport a vezető ipari hatalmak 1975-ban alapított konzultációs fóruma. 1998-ban Oroszország csatlakozásával G8 csoporttá alakult. Tavaly óta ismét hét országból áll, miután Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt.