Görögtűz és ponyvaregény

„Ugyanakkor nem kizárt, hogy ha Ciprászék – hatalomra kerülésüket követően – lemondanak majd a korábbi kormányok kötelezettségvállalásainak egyoldalú felmondásáról, akkor meg lehetne találni valahogy a módját az adósság átrendezésének. Ebben sincs új elem: volt már példa Athénban a magánhitelezők felé fennálló görög adósság egy részének leírására, vagy a hitelezők által nyújtott kölcsönök visszafizetésére adott határidő meghosszabbítására, valamint a kamatok csökkentésére is.

Mindazonáltal a legtöbb piaci szakértő régóta azon az állásponton van, hogy a görög államadósság fenntarthatatlan, és Athén aligha lesz képes azt maradéktalanul visszafizetni, így egy ponton óhatatlanul sort kell keríteni az adósság egy részének elengedésére vagy átrendezésére. Abban is konszenzus alakult ki a közgazdászok körében, hogy a görög gazdaság számára katasztrofális azonnali következményei lennének a drachmára történő visszatérésnek. Tudniillik a görög fizetőeszköz leértékelődne az euróval szemben, amely tovább növelné Athén és a hitelintézetek külső, euróban nyilvántartott adósságait, és elértéktelenítené a magánmegtakarításokat is. Nem beszélve arról, hogy Görögország aligha jutna kölcsönökhöz a pénzpiacokon.

Az éremnek természetesen van másik oldala is. Hosszabb távon a kilépésnek lehetne egy olyan hatása, hogy a görögök visszanyernék önálló monetáris és fiskális mozgásterüket, és a valuta leértékelésével javíthatnának a versenyképességi problémákon, amire az eurózónában nincs lehetőség. Például Magyarország régóta él ezzel a »technikával«…”