Aggodalom Párizsban: terrorcselekmény miatt elítélt francia állampolgárok vettek részt a szíriai hatalomátvételben
Becslések szerint mintegy száz beazonosított személyről van szó.
A Nemzeti Front elnöke az Európai Parlamentben mutatta be pártjának a párizsi terrortámadásokat követően kidolgozott javaslatait: egyebek mellett felfüggesztenék a schengeni megállapodást, és megakadályoznák a külföldön harcoló francia dzsihádisták hazatérését. Szintén felvetette ötleteit Nicolas Sarkozy is, ő is megakadályozná a dzsihadisták visszaengedését.
A schengeni megállapodás felfüggesztését, a nemzeti határok visszaállítását, a rendőrséget és a hadsereget sújtó megszorító politika moratóriumát, és a külföldön harcoló francia dzsihadisták hazatérésnek megakadályozását javasolta kedden Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke. A szélsőjobboldali politikus Strasbourgban az Európai Parlamentben mutatta be újságíróknak a pártjának a párizsi terrortámadásokat követően kidolgozott javaslatait.
„Fel kell függeszteni Schengent, megakadályozni a külföldi harcosokat, hogy visszajöjjenek. Európa gyengévé tett minket azzal, hogy ránk erőltette a határok teljes megnyitását” – hangsúlyozta. Szerinte azokat a kettős állampolgárokat, akik külföldre mentek harcolni, meg kellene fosztani francia állampolgárságuktól, hogy ne tudjanak visszatérni Franciaországba. Le Pen a külföldi állampolgárságú bűnözőket is kiutasítaná Franciaországból, miután letöltötték büntetésüket. „Azonnal meg kell erősíteni a külföldi harcokból hazatérő ezer francia megfigyelését. Le kell fegyverezni a francia külvárosokat, ahol fegyverek ezreit és kalasnyikovokat árulnak alig száz euróért” – mondta Le Pen.
A Le Monde című napilap kommentárja szerint ezek a „sokkoló javaslatok” már eddig is szerepeltek a Nemzeti Front programjában és Le Pen 2012-es elnökválasztási programjában. A szélsőjobboldal ismert alapvetései azonban olyan témák, amelyek nem egyszerűen közel állnak Le Penhez, hanem a szélsőjobboldal a politikai ellenfeleinél nagyobb felhatalmazást érez arra, hogy a véleményét kifejtse.
Sarkozy vitázna az iszlámról és a bevándorlásról
A 2017-es elnökválasztás szempontjából Le Pen legfőbb ellenfelének Nicolas Sarkozy volt jobboldali államfőt tekinti, a felmérések szerint nekik van esélyük bekerülni a második fordulóban, s a volt elnök már hétfőn megszólalt a témában: szerinte vitát kellene rendezni a bevándorlástól és az iszlámról. „Az iszlám kérdését világosan meg kell vizsgálni” – mondta Sarkozy az RTL rádiónak adott interjúban. „Az iszlám képviselőinek felelőssége van a megnyugtatásban és az összefogásban” – tette hozzá. A volt államfő bevezetné a Muzulmán Vallás Francia Tanácsa segítségével a külföldön végzett „imámok honosíttatásának” kötelezettségét.
„A bevándorlás nem kapcsolható össze a terrorizmussal, de bonyolítja a dolgokat” – fogalmazott az egykoron belügyminiszteri posztot is ellátó volt államfő. Szerinte „a bevándorlás, amit olyan nehéz fékezni, nehezíti az integrációt. Az integrációs nehézségek hozzák létre az etnikai vagy vallási csoportok társadalmi elkülönülését, amibe olyan egyének kerülhetnek, amilyeneket most láttunk” – utalt a volt elnök a terroristákra. Sarkozy szerint a terrorizmus elleni harc megerősítésének keretében egyes külföldi célpontokra utazók jobb ellenőrzésére, az internet ellenőrzésének megerősítésére és a börtönökben a dzsihadista elítéltek elszigetelt őrzésére lenne szükség, ez pedig új férőhelyek kialakítását igényli. Ő is megakadályozná a dzsihadisták visszaengedését Franciaországba.
„Van egy belső ellenség. Azok az emberek, akik részt vesznek a a dzsihádban, és azért tanulják meg a fegyverhasználatot, hogy elpusztítsák a civilizációnkat, nem jöhetnek vissza az országba. Egy olyan embert, aki fél évig harcolt, nem kell visszafogadnunk, és miután letöltötte a börtönbüntetését, ki kell utasítani. Ha valakinek francia személyi igazolványa van, és el akartja pusztítani Franciaországot, nem maradhat az országban” – hangsúlyozta.
Sarkozy ugyanakkor jelezte, hogy nem szeretné a nemzeti egység hangulatát megtörni. Elismerte, hogy Francois Hollande államfő „mindent megtett, amit meg kellett tenni ezen a véres héten”. „A politikai megosztottság meghaladására” a legnagyobb ellenzéki párt elnöke azt kérte, hogy a kormány és az ellenzék közösen dolgozzon azon, hogy „megértsük a hét eseményeit”. Azt javasolta, hogy álljon fel egy parlamenti bizottság, amely kétoldalú munkacsoportokban végezhetne elemző munkát.