„Sarokba szorított patkányok!” – így fakadt ki az ukrán újoncokra egy toborzó
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
A Kreml hivatalosan nem ismerte el a szakadár délkelet-ukrajnai régiókban tartott választásokat. A Kommerszant szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy az orosz külügyi közleményre nem lehet úgy tekinteni, hogy azzal Moszkva hivatalosan elismerte az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaságok (DNR, LNR) új vezetőit.
Az orosz hatalom egyelőre nem ismerte el hivatalosan a szakadár délkelet-ukrajnai megyékben tartott választások eredményét, hogy ne adjon okot a Nyugatnak a szankciók súlyosbítására és Kijevnek a konfliktus politikai rendezéséből való kilépésre – írta a Kommerszant című orosz napilap szerdán. A Vedomosztyi című lap kommentárja szerint a Kreml visszafogottsága az orosz vezetés álláspontjának megváltozását tükrözi a délkelet-ukrajnai szakadár régiókkal kapcsolatban.
Az orosz külügyminisztérium hétfőre virradóra kiadott közleményében közölte, hogy „tiszteletben tartja Délkelet-Ukrajna lakóinak véleménynyilvánítását”. Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes pedig azt mondta, a donyecki és luhanszki szakadár oroszbarát vezetők a választáson „mandátumot” kaptak a Kijevvel folytatandó tárgyalásokra. Egyúttal felszólította Ukrajnát, hogy állítsa le a délkelet-ukrajnai hadműveletét.
A Kommerszant szakértőkre hivatkozva ugyanakkor azt írta, hogy az orosz külügyi közleményre nem lehet úgy tekinteni, hogy azzal Moszkva hivatalosan elismerte az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaságok (DNR, LNR) új vezetőit. Andrej Kortunov, az úgynevezett Orosz Külügyi Tanács vezetője a tekintélyes politikai-gazdasági lapban rámutatott, hogy az ukrajnai helyzet alakulása nagyban függ Oroszország állásfoglalásától, Moszkvára pedig egyszerre gyakorol nyomást a Nyugat és a két szakadár délkelet-ukrajnai régió újonnan megválasztott vezetése. Szerinte a szeparatisták elsődleges célja az volt a – Kijev és a Nyugat által elutasított – választásokkal, hogy elérjék Moszkvánál hatalmuk teljes legitimizációját.
Kortunov ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az orosz vezetés most „ne menjen túl messzire a DNR-rel és az LNR-rel meglévő kapcsolataiban”. Szerinte az ukrán államfő döntése a szakadár területeknek különleges jogállást biztosító törvény eltörléséről azt jelzi, hogy Kijevben felülkerekedhetnek a háborúpárti erők.
A Vedomosztyi szerkesztőségi kommentárja szerint az orosz vezetés a vártnál visszafogottabban reagált a vasárnapi szavazás eredményére, amikor közölte, hogy tiszteletben tartja a délkelet-ukrajnai lakosság véleménynyilvánítását és Kijevvel való párbeszédet támogatta. A megváltozott retorika a Kreml új álláspontját tükrözi. A politikai menedzserek valószínűleg mérlegre tették mindkét régió (a szakadár délkelet-ukrajnai területek) elismerésének politikai és gazdasági következményeit és előnyben részesítették a „sem elismerni, sem elutasítani” pozíciót.
A finn Sanoma Independent Media, valamint az amerikai The Wall Street Journal és a Financial Times közös kiadványa szerint az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaságokban tartott „öntevékeny” parlamenti és elnökválasztás végleg lehetetlenné tette a tárgyalásokat a „felkelők és Kijev között”. Ukrajna számára pedig kiváló lehetőség nyílt arra, hogy áthárítsa a problémás régió fenntartásának és infrastruktúrája helyreállításának a terhét Oroszországra, amely kormánya azonban nem áll készen arra, hogy újabb 1,5 millió emberre kiterjessze a költségvetési kiadásait – vélik az orosz lapnál. Hozzáteszik, ha a szakadár régiók követelni fogják az Oroszországhoz csatlakozást, a Kremlnek nehéz lesz azt elutasítani, tekintettel az általa Oroszországban felkorbácsolt hazafias hangulatra.