Megszavazta az Európai Parlament az új Bizottságot

Az Európai Parlament jóváhagyta a 27 tagú biztosi testületet, amelyet Jean-Claude Juncker megválasztott bizottsági elnök szerda délelőtt mutatott be. A Parlament 423 szavazattal, 209 ellenszavazat és 67 tartózkodás mellett választotta meg az új Európai Bizottságot, amelyet most hivatalosan is kinevezhet a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács. A Bizottság ezt követően, november elsején lép hivatalba, megbízatása öt évre szól.

Összehasonlításul: a José Manuel Barroso által vezetett első Bizottságot 2004 novemberében 449 szavazattal, 149 ellenszavazat és 82 tartózkodás mellett, míg Barroso második testületét 2010 februárjában 488 szavazattal, 137 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett választották meg.

A Juncker-bizottságot lényegében a jobbközép néppárti, a balközép szociáldemokrata, valamint a liberális frakció „koalíciója” szavazta meg. A konzervatívok előre tartózkodást jelentettek be, a radikális baloldaliak és a zöldek pedig azt közölték, hogy nemmel szavaznak. Az erősen euroszkeptikus, illetve a kifejezetten unióellenes képviselők értelemszerűen a bizottság ellen voksoltak, túlságosan „föderalistának” tartva Juncker törekvéseit.

A zöldek vezérszónoka hangsúlyozta: a testület egészére vonatkozó ellenzésük, a néppárti-szociáldemokrata-liberális "kórushoz" való csatlakozás elutasítása nem jelenti azt, hogy a biztosok számottevő részét ne tartanák szakmailag és emberileg alkalmasnak, és hogy a zöldek ne lennének elkötelezett Európa-pártiak. A zöldpárti és a radikális baloldali vezérszónok is bírálta ugyanakkor, hogy a magyar Navracsics Tibor megkapta azt a portfóliót, amelyhez az oktatás és a kultúra is tartozik.

Navracsics Tibor a kritikák ellenére megkapta az oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért felelős biztosi pozíciót, de az uniós polgárság helyett ezekhez végül még a sportügyeket csatolták. Az uniós polgárságot a görög belügyi EU-biztos hatáskörébe utalták.

A bizottság megalakítása során a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy az eredeti szlovén biztosjelölt, Alenka Bratusek megbukott az EP-szakbizottsági meghallgatáson, és helyette Ljubljana új személyt volt kénytelen jelölni Violeta Bulc személyében. Ez aztán cseréhez is vezetett a szlovén és a szlovák biztosnak szánt portfólióban.

A jobbközép néppárti Jean-Claude Juncker a bizottságot a parlamentnek előterjesztő beszédében többször utalt is a szociáldemokratákkal való összhang fontosságára. Tett példul egy olyan, nagy tapssal honorált kijelentést, hogy miközben minden tagország AAA, vagyis kiváló minősítésre törekszik a pénzügyi hitelminősítőktől, „a szociális AAA besorolás ugyanolyan fontos, mint a pénzügyi”

Juncker ígéretet tett arra, hogy még idén karácsony előtt beterjeszti a már korábban kilátásba helyezett, 300 milliárd eurós beruházásösztönző csomagtervet. Az új Európai Bizottság, amely november elsején léphet hivatalba, az eddiginél strukturáltabb, rétegezettebb testület lesz. Juncker sokkal több jogkört adott át alelnökeinek, mint hivatali elődje, José Manuel Barroso. Ezt ő is hangsúlyozta EP-előterjesztésében, mondván: a bizottság szerkezeti átszervezésének van egy nagy vesztese, nevezetesen saját maga, a testület elnöke.

A bizottság első alelnöke a holland Frans Timmermans, aki a minőségi jogalkotásért, az uniós intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiság és alapjogi charta tiszteletben tartásáért, valamint a fenntartható fejlődésért felelős. A további hat alelnök az olasz, a bogár, az észt, a lett, a szlovák és a finn biztos lesz. Juncker a szerdai parlamenti előterjesztésében külön nyomatékosította, hogy a bizottsági tagoknak az uniós alapszerződésből fakadó egyenjogúságát nem sértik meg: az alelnököknek az a feladatuk, hogy projekteket fogjanak át, és koordinálják több biztos munkáját.