Tavaly 2012-höz képest átlagosan egy százalékkal, a GDP 3,2 százalékára csökkent a GDP-arányos államadósság az EU egészében. Az államháztartási deficit viszont növekedett: az összes EU-tagállam vonatkozásában 83,5 százalékról 85,4 százalékra. Magyarországon az államadósság 2,4 százalék, és az államadósság is kisebb az EU-s átlagnál: 77,3 százalék.
Mind az eurózónában, mind az Európai Unió egészében csökkent tavaly a GDP-arányos költségvetési deficit, az államadósság ugyanakkor mindkét övezetben növekedett – közölte kedden az Eurostat.
Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint a módosított, ESA 2010-es módszertan szerint készült statisztikák alapján az államháztartások összesített deficitje az euróövezetben 2013-ban a hazai össztermék 2,9 százalékára csökkent az előző évi 3,6 százalékról, míg az unió egészében 4,2 százalékról 3,2 százalékra mérséklődött. Az államháztartás GDP-arányos deficitje ezzel szemben az eurózónában 89 százalékról 90,9 százalékra, az EU 28 tagállamában pedig 83,5 százalékról 85,4 százalékra emelkedett.
Az államháztartás deficitje 10 országban meghaladta az uniós norma szerinti 3 százalékot, ezek közül is a legnagyobb mértékben Szlovéniában (14,6 százalék), Görögországban (12,2 százalék) és Spanyolországban (6,8 százalék). Ugyanakkor a luxemburgi és a német költségvetés aktívumot mutatott, Észtországban pedig csupán 0,5 százalék, Dániában 0,7 százalék, Lettországban 0,8 százalék, Bulgáriában 1,2 százalék, Csehországban és Svédországban pedig 1,3 százalék volt a GDP-arányos deficit.
Az unió 16 tagállamában haladta meg az államadósság GDP-arányos szintje az uniós elvárás szerinti 60 százalékot. A legalacsonyabb rátát 10,1 százalékkal Észtország könyvelte el, majd Bulgária (18,3 százalék), Luxemburg (23,6 százalék) és Románia (37,9 százalék) következik. A GDP arányos államadósság Görögországban volt a legnagyobb (174,9 százalék), utána Portugália (128 százalék), Olaszország (127,9 százalék) és Írország (123,3 százalék) következik.
Az Eurostat adatai alapján az ESA 2010-es módszertan szerint számítva a magyar államháztartási deficit tavaly a GDP 2,4 százaléka volt az előző évi 2,3 százalékkal szemben, az államadósság ellenben 78,5 százalékról 77,3 százalékra csökkent. Az állami kiadások a GDP 49,7 százalékára rúgtak a 2012. évi 48,7 százalék után. Ugyanez az arány az unió egészében tavaly 48,5 százalék, az euróövezetben pedig 49,4 százalék volt.
A korábbi módszertanhoz képest az a legjelentősebb változás, hogy az ESA 2010 a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásokat a jövőbe fektetett értékteremtő beruházásnak, eszköznek tekinti, míg az ESA-95 „közbeeső fogyasztásként” kezelte, amellyel negyedévente vagy évente el kell számolni. Ugyanígy veszi számba az új metodológia a katonai kiadásokat is.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
