A vasárnapi választásokon győztes CDU/CSU konzervatív pártszövetség a szociáldemokrata párttal (SPD) léphet koalícióra, vagy a Zöldekkel alakíthat kormányt. A konzervatívok hivatalosan még egyik lehetséges partnert sem kérték fel koalíciós tárgyalásra, és nincs is egységes álláspontjuk arról, hogy melyik párttal kellene kormányt alakítani. Az SPD pénteken, a párt konventjén határoz majd arról, hogy miként járjon el a választások nyomán kialakult helyzetben.
A CDU elnökségének több tagja szerint tárgyalni kell a Zöldekkel. Ezt szorgalmazza például Armin Laschet, a párt Észak-Rajna-Vesztfália tartományi vezetője. A politikus befolyását jelzi, hogy a tartományból 63 CDU-s politikus jutott be a Bundestagba, az észak-rajna-vesztfáliai konzervatívok így éppen annyian vannak, mint ahány zöldpárti képviselő az egész országból, és számuk meghaladja a CDU bajor testvérpártja, a CSU 56 fős parlamenti csoportjának létszámát. Laschet a Die Welt című lapban kedden megjelent interjúban elmondta, szerinte már csak azért is tárgyalni kell a Zöldekkel, mert a nyitottság jót tesz a CDU arculatának.
Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke viszont elutasítja, hogy a konzervatívok kapcsolatba lépjenek a baloldali ökopárttal. „Én ilyen tárgyalásokat biztosan nem vezetek” – mondta Seehofer a Der Spiegelnek. A Zöldekről a kampányban kiderült, hogy gyámkodni akarnak a német polgárok fölött, és az is kiderült, hogy történetük korai szakaszában nem határolódtak el megfelelő határozottsággal attól az irányzattól, amely büntetlenséget szorgalmazott a kiskorúakkal, azok beleegyezésével szexuális kapcsolatot létesítő személyek számára. „Rég dühített fel valami annyira, mint ez a hír” – mondta Seehofer.
Ugyanakkor a bajor konzervatívok vezérkarában sincs egység a Zöldek elutasításában. Gerda Hasselfeldt, a CSU parlamenti csoportjának kedden újraválasztott vezetője szerint például minden lehetőséget meg kell vizsgálni. A demokratikus pártok közös felelőssége, hogy stabil kormány alakuljon Németországban – mondta a politikus a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak.
A nagykoalíció mellett kötelezte el magát többek között Volker Kauder, a CDU/CSU-frakció keddi alakuló ülésén újraválasztott frakcióvezető, aki már 2005 óta irányítja a konzervatív képviselőcsoportot a Bundestagban. Kauder a Der Spiegelnek elmondta: a konzervatívok és a szociáldemokraták programja között jóval több az átfedés, mint a konzervatív és a zöldpárti elképzelések között, és az SPD frakciója jóval nagyobb is, ezért velük stabilabb többségre támaszkodó kormányt lehet alakítani. Az SPD-nek hamar döntenie kell, hogy hajlandó-e felújítani a 2005-2009 közötti kormányzati együttműködést, mert „Európa nem tud várni a németországi kormányalakításra, (az Európai Uniónak) minél előbb cselekvőképes berlini vezetésre van szüksége” – mondta Volker Kauder.
Hasonló megosztottság mutatkozik az SPD-nél is. Elsősorban a párt baloldali szárnya ellenzi a nagykoalíciót, és nem támogatja azt a szociáldemokratáknál is erős észak-rajna-vesztfáliai tartományi szervezet vezetősége sem. Az SPD nem azért indult el a választáson, hogy biztosítsa a parlamenti többséget a konzervatívoknak – hangsúlyozta Hannelore Kraft tartományi miniszterelnök a Rheinische Post beszámolója szerint. A demokráciában nemcsak kormányra, hanem erős ellenzékre is szükség van – tette hozzá a politikus, akit sokan az SPD következő kancellárjelöltjeként tartanak számon, és az SPD logójának színe alapján „a vörös Merkel” néven is emlegetnek.
A Zöldek sem egységesek. A legtöbben nem hisznek abban, hogy sikerülhet megállapodni a konzervatívokkal, de például a párt egyik legsikeresebb vezetője, Winfried Kretschmann Baden-Württemberg tartományi miniszterelnök szerint alaposan meg kell vizsgálni a kérdést és legalább a tájékozódó jellegű tárgyalásokig el kell jutni, már csak azért is, mert a nagykoalíció rendkívüli túlerőt jelentene a parlamentben. Kretschmann a Stuttgarter Zeitungnak nyilatkozva rámutatott: a CDU/CSU és az SPD együtt 67,2 százalékkal, vagyis kétharmados többséggel rendelkezik. Így volt ez 2005-2009 között is, amikor a nagykoalíció a kétharmados többségre támaszkodva 40 alkotmánymódosítást hajtott végre - emelte ki Winfried Kretschmann. Az ARD közszolgálati televízió felmérése szerint a lakosság csaknem kétharmada, 64 százaléka szerint nagykoalíciónak kellene kormányoznia Németországot a következő ciklusban. A konzervatív-zöldpárti koalíciót támogatók aránya nagyjából egyharmados, 32 százalékos.
A kancellár megválasztására és a kormány megalakítására nincsen rögzített határidő. Németország újraegyesítése óta általában a választástól számítva 30-40 napon belül megalakult a kormány. A leghosszabb ideig 2005-ben tartottak a koalíciós tárgyalások, az Angela Merkel vezette konzervatívok akkor 65 nap alatt tudtak megállapodni a nagykoalícióról az SPD-vel. Várakozások szerint ismét nagykoalíció alakul, a koalíciós tárgyalások pedig megint elhúzódnak majd. Az SPD pénteken a párt konventjén határoz arról, hogy miként járjon el a választások nyomán kialakult helyzetben. A német alaptörvény szerint a Bundestag alakuló ülését a választások után 30 napon belül meg kell tartani. Norbert Lammert, a Bundestag jelenlegi elnöke azt javasolja, hogy az alakuló ülést napra pontosan a választások után egy hónappal, október 22-én tartsák meg.
