Az USA jobban beleszólna a palesztin-izraeli tárgyalásokba

Kerry megígérte Mahmúd Abbász palesztin elnöknek tíz nappal ezelőtt tartott londoni találkozójukon, hogy ha továbbra is marad az egy helyben topogás a tárgyalásokon, akkor Amerika aktívabban szól majd bele a megbeszélésekbe – közölte a lappal egy név nélkül megszólaló izraeli vezető.

Kerry vasárnap Jeruzsálemben Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel beszélt négyszemközt a palesztin békefolyamatról, de egy izraeli vélemény szerint e folyamatban mindeddig minimális volt az amerikai részvétel, az a találkozók előtti és utáni közlésekre szorítkozott. A Háárec szerint csalódott Martyn Indik is, aki Washington képviselője a tárgyalásokon, és csak a delegációk egyetlen találkozóján vett részt. Az amerikaiak áttörést szeretnének, ezért áthidaló javaslatokat dolgoznak ki.

Utoljára két napja találkoztak a delegációk, Jeruzsálemben tartották hetedik összejövetelüket. A megbeszélésen a felek elhatározták, hogy ezentúl hetente kétszer találkoznak, megvitatják a jövendő Palesztina határait és az izraeli biztonsági követelményeket.

Izrael a palesztin vádak szerint nem hajlandó az 1967-es vonalak alapján rendezni területcserékkel a kérdést, és nem nyújt át részletes tervet a határokról a biztonsági kérdések megvitatása előtt. Jeruzsálem további évekre követeli az izraeli hadsereg állomásozását a Jordán folyó mentén, de a palesztinok nem egyeznek bele az ottani izraeli jelenlétbe. Egy név nélkül nyilatkozó palesztin vezető szerint az izraeli hajthatatlanság miatt „csendes válság” van, amely bármikor zajosan robbanhat.

A delegációk vezetői, Cipi Livni izraeli igazságügy-miniszter és Száeb Erekat palesztin főtárgyaló a jövő héten New-Yorkba utazik, ahol pénteken a közel-keleti rendezés kvartettjének (USA, Oroszország, az EU, és az ENSZ) külügyminisztereivel tárgyalnak. Máfél év után ez lesz az első ilyen magas szinten tartott kvartett-megbeszélés.

Frissítés (10:18):

Az izraeli kormány az utóbbi napokban több intézkedésről döntött a palesztinok gazdasági megsegítése érdekében. Növelték az izraeli munkavállalási engedélyek mennyiségét, így a hivatalosan Izraelben dolgozók száma két év alatt 33 ezerről 48 ezerre nőtt.

Ezen kívül háromezren ideiglenes engedélyt kaptak az olajbogyószüret idejére, 27 ezren pedig Ciszjordániában a telepesek alkalmazásában állnak. A hivatalosan dolgozók mellett legalább 30 ezerre becsülik az izraelieknek engedély nélkül dolgozó palesztinok számát, így összesen mintegy százezer palesztin dolgozik izraeli munkaadóknak.

A kormány a Palesztin Hatóság kérésére naponta két órával megnövelte a Ciszjordániát Jordániával összekötö Allenby hídnál lévő határállomás nyitva tartását. Jeruzsálemben arról is határoztak, hogy évi négymillió köbméterrel megnövelik a palesztinoknak biztosított vízmennyiséget. A Gázai övezetben új csövet fektetnek le, amely majd lehetővé teszi az Izraelből odaszállított vízmennyiség megduplázását, ötmillió köbméterről tízmillió köbméterre.

Hangsúlyozottan Mahmúd Abbász palesztin elnök – és nem a Hamász – kérésére ismét szállíthatnak majd cementet és építési vasanyagot az övezetbe, de csak magánvállalkozások részére. Izrael évek óta tiltotta ezeknek az anyagoknak a beszállítását, mert attól tartott, hogy a Hamász erődítményeinek fejlesztésére használja azokat.