Szorosabban ellenőrzi a jövőben az EU az eurózóna-tagállami költségvetéseket

Az összesen három jogszabályt nem a pénzügyminiszterek, hanem az agrárminiszterek tanácsa fogadta el, érdemi vita nélkül, amit az tett lehetővé, hogy korábban az uniós tagállamok állandó képviselői, lényegében uniós nagykövetei már rábólintottak mindháromra, és kinyilvánították, hogy a tanács vita nélkül elfogadja a jogszabályokat, ha az Európai Parlament megszavazza a javaslatokat.

A két rendelet közül az egyik azt írja elő az eurózóna tagállamainak, hogy minden év október 15-ig juttassák el az Európai Bizottsághoz a következő évre vonatkozó költségvetés tervezetét, ha pedig a brüsszeli testület úgy látja, hogy a büdzsétervezettel az adott ország súlyosan megsértené a stabilitási és növekedési paktumban vállalat kötelezettségeit, akkor a tervezett költségvetés felülvizsgálatát kérheti. Ez a paktum az, amely lefekteti, hogy minden tagállam köteles kiegyensúlyozott fiskális politikát folytatni, vagyis az államháztartás hiányát fenntartható módon a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani, államadósságát pedig csökkenő pályán tartani és a GDP 60 százaléka alá szorítani.

A kettes csomag másik eleme azt szabályozza, hogy a „súlyos pénzügyi zavarral” küzdő vagy pénzügyi segítségben részesülő eurózóna-tagállamok a jövőben fokozott ellenőrzés alá esnek. A rendelet ebből a szempontból külön kiemeli azokat az országokat, amelyek nem elővigyázatossági segítséget kapnak, nekik ugyanis nem csak ellenőrzésnek kell alávetniük magukat, hanem makrogazdasági kiigazítást is végre kell hajtaniuk.

Az Európai Parlament márciusban szavazott a csomagról, miután pedig a tanács is rábólintott, a két jogszabály három nappal azt követően hatályba is léphet, hogy kihirdették az unió hivatalos lapjában.

Hétfőn a tanács szintén rábólintott a hitelminősítőket érintő szabályozás módosítására is, amelynek célja a verseny fokozása az ágazatban és az összeférhetetlenségek kizárása. A hitelminősítőkre vonatkozó új rendelet értelmében például az intézeteknek a jövőben közzé kell tenniük, ha a hitelminősítő tőkéjének vagy szavazati jogának legalább 5 százalékát birtoklók legalább ugyanekkora részesedést szereznek egy olyan vállalatban, amelyet az adott hitelminősítő tanúsít. Emellett az új szabályozás megtiltja, hogy valaki egynél több hitelminősítőben is 5 százaléknál nagyobb részesedéssel rendelkezzen. A rendelet értelmében a hitelminősítőktől a jövőben peres úton lehet majd kártérítést követelni, ha szándékosan vagy súlyos gondatlansággal kárt okoznak. A módosított rendelet azt is előírja, hogy az államadósságok minősítéseit a jelenlegi 12 hónap helyett a jövőben sűrűbben, félévente kell kötelezően felülvizsgálniuk a hitelminősítőknek.