Kína támogatja a Nemzetközi Valutaalap szerepvállalását az európai hitelválság kezelésében és arra számít, hogy a szervezet jobban teljesít a globális gazdaság stabilizálásában.
Kína támogatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepvállalását az európai hitelválság elleni küzdelemben, egyben a szervezet reformját is szükségesnek tartja - erősítette meg Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök-helyettes, amikor találkozott az IMF vezetőjével Pekingben. „Kína arra számít, hogy az IMF folytatja reformját és jobban beteljesíti szerepét a globális gazdaság stabilizálásában, illetve a nemzetközi pénzpiacon” — hangoztatta Li, a miniszterelnöki poszt várományosa Christine Lagarde-nak vasárnap. Hozzátette, Kína továbbra is nyitott arra, hogy részt vegyen a szervezet reformjában, illetve elősegítse azt. Peking korábban, Angela Merkel német kancellár látogatása alkalmával és a Kína-EU csúcstalálkozón is jelezte az unió vezetőinek, hogy kész az euró megmentésében aktív szerepet játszani, de előnyben részesítené például, ha mindez az IMF közvetítésével, a valutaalap csatornáin keresztül valósulna meg. Kína ezzel és a reform emlegetésével a maga és más feltörekvő országok szerepének — általa kívánatosnak tartott — kiterjesztésére utal.
Li úgy vélte, hogy a világgazdaság és a nemzetközi pénzpiac növekvő kockázatokkal terhelt, a szuverén adósságválságból pedig egyes országok nehezen és hosszabb időt igénybe véve tudnak majd csak kiszabadulni. Elismerően szólt az IMF törekvéseiről, amelyekkel segíti, hogy a feltörekvő piacok és a fejlődő országok is hallathassák a szavukat a nemzetközi pénzügyekben, egyben a nemzetközi közösség összefogására, illetve olyan multilaterális intézményeinek a szorosabb együttműködésére szólított fel, mint a G20-ak csoportja és az IMF.
Lagarde Pekingben a globális gazdasági kilátások elhúzódása közepette Kína meghatározó globális szerepének a fenntartását szorgalmazta, s emlékeztetett arra, hogy az elmúlt három évtizedben látványos gazdasági növekedését produkált, miközben 370 millió munkahelyet teremtett és mintegy félmilliárd embert szabadított meg a súlyos szegénységtől. Az IMF vezetője ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni a kínai gazdasági növekedés fenntartásának szükségességét, a növekedés forrásainak megváltoztatását, vagyis a beruházások és az export helyett a hazai kereslet bővítését, valamint az emberek megélhetési körülményeinek javítását. Jelezte azt is, hogy Kína legfelsőbb vezetői támogatják a szükséges struktúraváltást, amire szükség van ahhoz is, hogy a kelet-ázsiai ország továbbra is a világgazdaság növekedésének legerőteljesebb motorja maradhasson. Pekingben a március 17-19. között Kína fejlődéséről szakmai fórumot tartanak mintegy 500 résztvevővel, közöttük kormányzati vezetőkkel, vállalkozókkal, szakértőkkel és nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselőivel.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés. Pindroch Tamás írása.
Pascal Jansen nem tudja feldolgozni a történteket, Dibusz Dénes szerint maguknak kreálták ezt a kínos helyzetet...
