Kritizálja a hitelminősítőket a Raiffeisen vezetője

Herbert Stepic, a Raiffeisen Bank International vezérigazgatója szerint „az angol-amerikai kultúrkörben elmarad az optimálistól mind az ismeretanyag, mind a képesség a kelet- és közép-európai térség megítélésére (…) Igazából csak az európai emigránsok rendelkeznek megfelelő jártassággal a témában. Az amerikaiak sokkal inkább különbségtétel nélkül, egységként kezelik a térséget. New Yorkban tíz emberből még nyolc használja a »keleti blokk« kifejezést, és ez már önmagában is mindent elárul” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy emiatt a hitelminősítők nevezhetőek-e „tudatlannak”, Herbert Stepic így válaszolt „igen, tudatlanok. Illetve másként fogalmazva, nem eléggé érdekesek számukra a kelet-európai országok”.

A Standard & Poor's januárban fosztotta meg Ausztriát elsőrendű szuverén besorolásától, a Moody's pedig ebben a hónapban adott ki figyelmeztetést hasonló szándékáról. Mindkét hitelminősítő az osztrák bankok kelet-európai kitettségével indokolta döntését. Stepic „teljes egészében elhibázottnak” tartja az érvelést, hogy a kelet-európai kitettség miatt nőtt az osztrák kockázat. A régió gazdasága Magyarország és Fehéroroszország kivételével jól teljesít, részben jobban, mint a dél-európai gazdaságok – vélekedett.
Stepic szerint a hitelminősítők által figyelt kockázati tényezők a 2009-es válság óta jelentősen javultak vagy meg is szűntek. Rámutatott, hogy javult a térségben a folyó fizetési mérleg hiánya, a versenyképesség, és az államadósság „a fele az EU-országokénak”. Az RBI igazgatója szerint a hitelminősítők azért láthatják a helyzetet másként, mert még sok van hátra a térség felzárkózásához és mert a feltörekvő piacokat általánosságban véve kockázatosabbnak sorolják be.
   
Magyarországon „a legnehezebbet átvészelte” a bank Stepic szerint. A számokat tekintve nem erősítette meg azt az értesülést, hogy a magyar leányvállalatnak a tavalyi 350 millió eurós tőkeemelés után újabb 100, majd 150 millió euróra lenne szüksége. A gyors terjeszkedésről szólva kijelentette, a fiókok számának gyors gyarapodását tekintve „nincs rossz lelkiismerete”, de a hitelállomány növekedése „egyértelműen túlzott és túlhevített” volt. Arra a kérdésre, hogy miért nem fékezték a növekedést úgy válaszolt: "Ha egy bank egy éves szinten 35 százalékkal bővülő piacon két éven át kevésbé erőteljesen növekedik, mint a vetélytársa, akkor háttérbe szorul. Egy bizonyos ponton túl csak kiszállni lehet vagy a többiekkel együtt csinálni" - tette hozzá.