Londonban találkoztak Izland, Norvégia, Lettország, Svédország, Finnország, Dánia, Litvánia és Észtország kormányfői és üzletemberei a skandináv-balti csúcson. A találkozónak sokan euroszkeptikus áthallást tulajdonítanak, ám a finn nagykövetség szóvivője cáfolta ezt: „A jelenlegi pedig egy olyan találkozó, amelyen az északi régió országai osztják meg elképzeléseiket stratégiai kérdésekben” - fogalmazott Jouni Mölsä.
David Cameron brit miniszterelnök nyitóbeszédében hangsúlyozta, a régiónak közös kihívásokkal kell szembenéznie a közeljövőben, melyekre közös válaszokat kell adnia. Nagy-Britannia sokat tanulhat a skandináv országok sikereiből a gazdaság dinamizálásának és a jóléti rendszer kialakításának területein - mondta a kormányfő. Cameron szerint a csúcs célja, hogy „felszabadítsa az ötletek áramlatát” olyan területeken, mint a kereskedelem, vagy a zöld technológia és társadalompolitika - olvasható a Kitekintő cikkében.
Január 18-án a brit és a norvég kormányfő egy közös együttműködési nyilatkozatot írt alá arról, hogy a két ország közösen végzi el az olaj- és földgázterületek feltárását. Az északi államok feltételezések szerint össz-skandináv védelmi rendszert alapíthatnak, megkönnyítve ezzel az északi jégtakaró olvadásával elérhetővé váló nyersanyagforrások kitermelését, melyekre már Oroszország is szemet vetett.