Lesz-e államfő Kövér Lászlóból? Veszteséges lenne-e a tv2 állami hirdetések nélkül? Kik lesznek a nagy visszatérők Gyurcsány csapatából? Mit adtak a kommunisták Kínának? Uniós ügyészség, Eb-történelem, magyar parfümőr és Leonardótól Miróig – megjelent az új Mandiner!
Én még megérem, amikor az Európai Unió jelenlegi formájában megszűnik létezni – mondja lapunknak Kövér László. Lesz-e belőle államfő? Melyik a kedvenc virága? Jót tenne-e a Fidesznek az ellenzéki szerep? Ezen a héten címlapos interjút készítettünk az Országgyűlés elnökével a bírságokról, a nagy port kavaró pedofiltörvényről és a jövő évi választásról.
Nem én vagyok túlzottan rigorózus, hanem az ellenzék némely tagja kirívóan modortalan, arcátlan és gonosz”
– fogalmazott lapunknak a házelnök.
„Szuverén tagállamok szuverén döntéseit nehezükre esik elfogadni az egykori gyarmattartóknak” – írja vezércikkünkben, az Első karakterben Szalai Zoltán főszerkesztőnk annak kapcsán, miként „valósul meg” Nyugaton a tolerancia.
Közélet
Az előválasztáson induló, szinte biztos befutónak számító jelöltek jelentős része aktívan részt vett a 2010 előtti, a jelenlegi DK-vezérhez köthető politika alakításában. Közélet rovatunkban megnéztük, kiket küld csatasorba a volt kormányfő, és pártja miként kebelezi be a szebb napokat megért MSZP-t.
Ironikus, hogy Horn Gábor háttéremberként ma ismét a volt kormányfő és csapata sikeréért dolgozik”
– olvasható összeállításunkban.
„Az egykor minden viharnak ellenálló, küzdelmek sorát sikeresen megvívó csatahajó 2021-ben egy elavult, céltalanul hánykolódó roncsnak tűnik” – írja publicisztikájában Hajdú András, az MCC politikatudományi műhelyének kutatója az MSZP agonizálásáról.
A szivárványos gendernyomulással két probléma van: megosztó, és veszélyezteti a szabadságot – mutat rá Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, aki szerint a jogegyenlőségnek és a megkülönböztetés tilalmának nincs jobb jelképe, mint a nemzeti lobogó.
Külhon & Külföld
A budapesti Gozsdu udvar és a magyar ellenkövetelések negligálása kiválóan illusztrálja, hogyan forgatja Rubik-kockaként a román fél a jogot érdekeinek megfelelően – véli Varga Andrea jogtörténész, akivel Külhon rovatunkban beszélgettünk a román restitúcióról.
Külföld rovatunkban a pár hete létrejött Európai Ügyészséggel foglalkoztunk: a közösségi pénzeket őrizni kívánó új uniós szervezet már megszületése pillanatában átpolitizálttá vált, a tagállamok megosztottak az ügyben, és kritikusai szerint félő, hogy a bűnüldözés mellett a politikai fenyegetések eszközévé is válhat.
Visszarendeződést hozott a régiós választás a francia jobboldalon: Le Pen újrahangolt pártja csalódást keltő eredményt ért el, a régóta bukdácsoló gaulleista Republikánusok viszont új erőre kapott
– olvasható Leimeiszter Barnabás helyzetértékelésében a francia belpolitikáról.
A neves francia író, esszéista, Éric Zemmour írását is olvashatják a rovatban, aki a progresszivizmus vírusáról azt írja: Franciaországban a progresszisták és az iszlám hallgatólagos megállapodást kötött, „közös ellenségük a francia ember és hagyományai”.
Száz éve alapították Mao Ce-tungék a Kínai Kommunista Pártot: a tucatnyi mozgalmárból alakult szervezet a 20. század során uralma alá vonta a világ legnépesebb államát – mérlegre tettük a párt tevékenységét.
„A Kínai Kommunista Párt a világtörténelem egyik legsikeresebb politikai szervezete” – olvasható összeállításunkban.
Precedens & Makronóm
Precedens rovatunkban a multik ellentmondásos tevékenységére hívjuk fel a figyelmet: a látványos identitáspolitikai kampányokat folytató globális vállalatok jelentős erőfeszítéseket tesznek a másik oldalon azért, hogy kivédjék a munkavállalóik jogaira és a környezet védelmére vonatkozó szabályok szigorítását.
Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója a Facebook jelentette veszélyekről ír véleménycikkében.
Olyan széles népességre célzunk, amilyenre csak lehetséges – mondja Makronóm rovatunknak Pavel Stanchev, a TV2 Média Csoport vezérigazgatója, akivel kommunizmusról, protekcionizmusról, a politika és a televíziózás kapcsolatáról is beszélgettünk.
„Az RTL is veszteséges lenne állami hirdetések nélkül”
– mutat rá.
Sport
Egy hónapja tartja lázban a labdarúgás szerelmeseit az Európa-bajnokság, az eddigi tizenöt finálé során tíz ország válogatottja örülhetett. Összeszedtük a legemlékezetesebb pillanatokat.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Bruno Maçães, a washingtoni Hudson Intézet kutatójának könyvét ajánlja, aki History Has Begun című művében kifejti: a most kezdődő korszakban a teljes fikción, a múlt egyoldalú megváltoztatásán alapuló politikai virtualizmus uralja majd a nemzetközi kapcsolatokat.
Minya Viktória az első magyar nő, aki világszerte elismert parfümőr lett – Feminens kisrovatunkban beszélgettünk vele karrierjéről és parfümkészítésről. Budapesti történetek kisrovatunkban a Magyar Nemzeti Múzeumba hívjuk az olvasót múltidéző tárlatvezetésre.
Izgalmas kiállítással és pazar katalógussal ünnepli grafikai gyűjteményének százötven éves fennállását a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Leonardótól Miróig – Papír/forma: Százötven éve rajzok és grafikák bűvöletében című tárlatot Élet rovatunkban mutatjuk be, amely e műalkotások fejlődésének a középkortól egészen napjainkig tartó ívét villantja fel a látogatóknak.
Minari – A családom története című film kritikáját olvashatják, a rovat tárcáját Száraz Miklós György írta.
Hogy jó-e magyarnak lenni? Hogy jó-e, emberek?!
– idézi fel az Utolsó figyelmeztetés rovatban Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója a németek ellen játszott meccsünket, amit a Puskás Arénában, a portugál-francia meccsen izgult végig.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
Krimit írt a volt miniszterelnök, van benne egy Ferenc néven felszentelt homoszexuális, kiugrott, véres kezű pap, és még sok más ínyencség.
A fideszes politikus nem kertelt a szír elnökről szóló álhír kapcsán.
A kérdőív online is kitölthető.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
