Pindroch Csaba, előválasztás, űrverseny, szurkolók és stadionok  – itt az új Mandiner!

Az esztergomi ferenceseknél végzett, majd szállodaportás volt a Balatonnál, mielőtt felvették volna a Színművészetire. Egy bizonytalansággal teli este hatására lett a Kontroll című film egyik főszereplője. Milyen volt az oktatás a Színművészetin Pindroch Csaba szerint? Mit adott neki az egyházi iskola? Milyen hatással volt a #metoo mozgalom a színházi világra?

„Minden szerepben egyszerre van jelen a rossz és a jó. A színész dolga a jóban megmutatni a rosszat, a rosszban pedig a jót” – fogalmaz interjúnkban.

Vezércikkünket, az Első Karaktert Leimeiszter Barnabás írta arról, hogy az Európa-bajnokságon a baloldal és a jobboldal miként találta meg a számítását. 

Közélet

Az előzetes pártközi megállapodások nyomán számos vidéki körzetben meg is van az előválasztás győztese, pedig a procedúra még el sem kezdődött. Ezzel párhuzamosan a DK tovább apasztja az MSZP-t, növeli a befolyását a baloldalon, miközben legfőbb taktikai szövetségesének már a Jobbik tekinthető. Közélet rovatunkban áttekintettük a meccseket.

Még egyszer sem kapott utasítást arra, hogy mi legyen egy kutatás eredménye – összegzi az utóbbi évek tapasztalatát az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányító testületének elnöke. Maróth Miklóst a magyar tudomány esélyeiről, az egyetemi modellváltásról, illetve az ellenzéki tervekről kérdeztük.

„Az ideológiai fősodorhoz sorolható cikkek nagyobb eséllyel jelennek meg a jelentős nemzetközi szaklapokban” – mondja interjúnkban.

„A környezetvédelem csak akkor lehet eredményes, ha ismerjük a természet és az ember működését, és elfogadjuk mindkettőt olyannak, amilyen” – írja véleménycikkében Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója.

Lánczi András filozófus publicisztikájában a baloldalon meghonosodott radikalizmusról ír, hangsúlyozva: „a magyar ellenzék kommunista eszközöket használ, ráadásul kommunista célokért”.

Bár a baloldali politikusok az elmúlt években folyamatosan támadták a sportberuházásokat, és mindent megtettek azért, hogy a magyar labdarúgás ne legyen ismét sikertörténet, most magyar mezben a Puskás Ferenc Stadionból posztolgatnak a magyarok kitartásáról – mutat rá Knopf Alexandra, az Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese írásában. 

Külhon & Külföld 

Egykor a sónak köszönhette virágzását a mezőségi Dés; valaha megyeszékhely volt, most tízszázaléknyi magyarsága igyekszik megőrizni közösségét és értékeit a román többség mellett, Kolozsvár vonzáskörzetében. Riportunkban Kovrig Annamária alpolgármesterrel beszélgettünk. 

Az Egyesült Államok újra embert küld a Holdra, Kínáé lesz az új évtized űrállomása, a Vénuszra indul India, pozíciókat veszít Oroszország, s közben az űripart egyre inkább forradalmasítják a magáncégek.

„2024-re az USA fel akarja juttatni a Holdra az első nőt és a következő férfit” – olvasható összeállításunkban.

Egy nemzet, két állam Afrika szarván, amelyek között talán nem is lehetne nagyobb a különbség: Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatójának írásában a világ egyik legnehezebb sorsú országának számító Szomáliáról olvashatnak, ahol a stabilitás és a háborúzó klánok érdeke ütközik nap mint nap. 

Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója véleménycikkében az Egyesült Államok Kína- és Oroszország-politikáját értékeli, hangsúlyozva: a két ország egyszerre túl nagy falat még Joe Bidennek is, így logikus, hogy a kissingeri hagyományokhoz visszanyúlva legalább az egyikkel valamilyen megegyezést kell keresni.

Precedens & Makronóm 

Önmagában az, hogy valaki különböző érvek alapján kritizálja a hatályos magyar Alaptörvényt, nem bizonyíték arra, hogy az illegitim lenne – véli Lee John Strang, az amerikai Toledói Egyetem alkotmányjogász-professzora, a Mathias Corvinus Collegium vendégkutató-programjának résztvevője, akivel az amerikai alkotmányról, a Magyarországot ért kritikákról és az ideológiai uniformizáltságról beszélgettünk Precedens rovatunkban. 

„A csaknem kötelezővé tett kollektív vezeklés nem engedi árnyalatokban kifejezni magunkat vagy a tiltakozást azzal szemben, amit a BLM jelképez” – írja a térdelés-jelenségre reflektálva Koltay András, az NKE rektora. 

Makronóm rovatunkban György Lászlóval, az innovációs tárca államtitkárával beszélgettünk, aki szerint akár féléves előnyünk is lehet az újraindításban más országokhoz képest, ami a sajátos magyar válságkezelési megközelítésnek köszönhető. 

Sport 

Mi ez a futballünnep? Honnan az az erő, amely a magyar közönségből árad?

– írását a Sport rovatban olvashatják. 

Kié a legnagyobb, a legszebb, a legdrágább? Az egy hónapos labdarúgó-Európa-bajnokság alatt nemcsak a kontinens huszonnégy válogatottja méri össze erejét, hanem a tizenegy rendező város stadionja is – megnéztük, melyikről mit kell tudni.

Kit érdekel, hogy a portugálok jobbak voltak, és nyertek! Ez a mi kettőnk győzelme volt – fogalmaz jegyzetében Almási B. Csaba, aki a múlt heti meccs élményét írta meg.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

A klímaváltozásra úgy épül politikai ideológia, hogy a tudomány máig nem érti pontosan a légkör működését – állítja Unsettled című művében Steve Koonin, az Obama-kormányzat vezető fizikusa, akinek könyvét Böszörményi Nagy Gergely ajánlja a könyvajánló sorozatában. 

A Feminens oldalán Krausz Csillát ismerhetik meg, aki a TraumaAmbulancia Egyesülettel segít a balesetet szenvedőkön.

Joseph Radetzky szenvedélyes játékos volt, hatalmas összegeket veszített a kártyaasztal mellett – Gali Máté, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa, az MCC kutatótanára az osztrák tábornagy kalandos életéről írt.

Élet rovatunkban Harcsa Veronika, Razvaljajeva Anasztázia, Fenyvesi Márton Debussy Now! lemezét ajánljuk, a rovat tárcáját pedig Hegyi Zoltán írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban az Ufi korábbi szerzője, Skrabski Fruzsina ír a szabad szerelem jelenségről és a fiatalok párkeresési nehézségeiről.