A Berlin és Budapest közötti komplex kommunikációs csatornák

„Annál inkább fontos a két kormány közötti közvetlen és precíz kommunikáció, hogy a konfliktuspotenciál a tényleges érdekellentétekre korlátozódjon, és ne terheljék félreértések. Ilyenek azonban mindig adódnak.

A jogállamiságról folytatott vita 2011 és 2013 között, a »Soros-ellenes kampány« körüli felhajtás 2018-ban, amelyet 2019-ben a »Juncker-ellenes kampány« követett, és végül a magyarországi „veszélyhelyzet” kiváltotta nyugtalanság a pandémia kezdetén 2020-ban mind megterhelték a kétoldalú kapcsolatokat, részben azért, mert a Berlin és Budapest közötti kommunikáció nem működött optimálisan. Biztos jele annak, hogy a felek nem értik meg egymást kifogástalanul, ha az illetékes politikusok az újságírókat kérdezik arról, hogy tulajdonképpen mi is történik.

Normális körülmények között az ilyen kommunikációs folyamatok a mindenkori nagykövetségeken keresztül zajlanak, ám a német–magyar kapcsolati háló szokatlanul komplex. A budapesti német nagykövetség évek óta messze nem játszik olyan fontos szerepet, mint némely más országban. Ehelyett a CDU-közeli Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) nemrég nyugdíjba vonult vezetője, Frank Spengler alatt jelentős híddá fejlődött Berlin és Budapest között.

Hogy csak egy példát említsünk: az Orbán-kormány első éveiben, amikor a sajtóban nagy felháborodást keltett az új médiatörvény és az akkori igazságügyi reform, a KAS a magyar félnek azt tanácsolta, hogy sokkal gyorsabban készüljenek el a törvényszövegeik német és angol fordításai, hogy az értelmezési problémákat jobban tudják kezelni. Ma ez a norma.”