Mit gondol az újra fellángoló kultúrharcokról Schmidt Mária? Mi a konfliktus tárgya és tétje a gendervitákban? Mi vár a konzervatívokra az új évtizedben? Nemzetközi jobboldali véleményvezérek, ellenzéki kétségfrontok, lengyel abortusztörvény és Agócs Gergely – megjelent az új Mandiner hetilap!
Itt a nagy gendervita! Hogyan hat a kiskorúakra, ha egy mesében a királyfi homoszexuális? Támogatná-e a Liberálisok elnöke, hogy nemátalakító műtétnek vesse alá magát a gyermeke? Mi a baja a Mi Hazánk politikusának a Budapest Pride-dal? E heti lapszámunkban interjút olvashatnak Bősz Anett-tel és Dúró Dórával, akikkel többek között könyvdarálásról, transzneműségről és normalitásról beszélgettünk. „Nincs még egy olyan esemény, amelyet valamennyi nagykövetség és annyi cégvezető támogatna, mint a Budapest Pride-ot” – hangsúlyozza Dúró Dóra, aki szerint a környezeti hatásoknak igenis van befolyásoló szerepük abban, hogy valaki homoszexuális lesz-e.
Bősz Anett ugyanakkor úgy látja, hogy „a transzneműség nem döntés kérdése”. „A történelem során voltak olyan indián törzsek, amelyek akár tíz nemet megkülönböztettek egymástól” – hívja fel a figyelmet.
A témával kapcsolatban egy könyvrecenziót is olvashatna, az Alapjogokért Központ kiadásában megjelent Marguerite A. Peeters-kötetről.
Vezércikkünket, az Első karaktert Szilvas Gergely jegyzi, aki az amerikai elnökválasztás, a lengyelországi abortuszviták és tüntetések tükrében elmélkedik arról, hogy merre veszi az irányt a jobboldal szerte a nyugati világban.
Közélet
Szétesőben az ellenzéki együttműködés az önkormányzatokban: a baloldali belvitákból a Demokratikus Koalíció és a Momentum országos ambíciói rajzolódnak ki. Úgy tudjuk, Egerben Fekete-Győr Andrásék állhatnak az összefogást elhagyók mögött, a fővárosban pedig inkább Gyurcsány Ferenc az úr. Közélet rovatunkban összeszedtük a legnagyobb konfliktusokat.
„Az SZFE-ügy állatorvosi ló, egy jól körülhatárolható érdekcsoport akciósorozata, amely nem igazán érdekli az embereket” – véli Schmidt Mária. A történész szerint az utcára vonuló tiltakozók féltik kiváltságos helyzetüket, és erejüket csupán a belterjességük adja. A Terror Háza Múzeum főigazgatóját a színházi szakma belvillongásai mellett az újonnan megnyílt Kertész Imre Intézetről is kérdeztük.
„Bárki lesz is a jogi eljárások lezárultával az elnök, hatalmas elégedetlenségi hullám fog végigsöpörni az Egyesült Államokon” – írja Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, aki publicisztikájában az amerikai elnökválasztásait tanulságait is levonja.
Lánczi András filozófus írásában arra mutat rá, hogy a progresszív dogmával ellentétben nem csak az számít, amit az ember hoz létre, és az élhető jövő szempontjából igenis szükség van a múltra.
Külföld
Merre tovább, jobboldal? Külföld rovatunkban a Mathias Corvinus Collegium együttműködésével ismert nemzetközi konzervatív gondolkodókat, közéleti személyiségeket kérdeztünk arról, milyen állapotban van most a jobboldal, és milyen kihívásokkal kell megküzdenie a továbbiakban.
Interjút készítettünk Dennis Prager amerikai konzervatív véleményvezérrel, akivel az elnökválasztásról, a jobb- és a baloldal konfliktusáról, a rend és a káosz küzdelméről beszélgettünk. „A baloldal retteg attól, hogy az emberek konzervatívokat hallgassanak” – fogalmaz interjúnkban a nézők százmillióit elérő PragerU videóoldal alapítója.
Thierry Baudet holland politikus, a Fórum a Demokráciáért párt alapítója véleménycikkében az utóbbi hetek terrortámadásaira reflektálva teszi fel a kérdést: ha Európa kellő szigorral tud fellépni a koronavírussal szemben, akkor miért nem lehet hasonló lépéseket tenni az iszlamizmus vírusa ellen is?
Körkérdést intéztünk a konzervatív mozgalom nemzetközi képviselőihez – mások mellett R. R. Reno-hou, az amerikai First Things folyóirat szerkesztőjéhez, Boris Kálnokyhoz, a Die Welt és a Die Presse újságírójához, a budapesti MCC Média Iskolájának vezetőjéhez –, hogy milyen évtizedet jósolnak a jobboldal számára. Egy dolog biztos: a régi vágású konzervativizmus ideje lejáróban van – az új jobboldal viszont a Nyugat vezető kreatív erejévé válhat.
Precedens & Makronóm
Precedens rovatunkban a lengyel abortuszvita jogi hátterével foglalkoztunk.
Vajon mi történne, ha itthon hasonló választási csalásra utaló események történnének, mint az USA-ban? Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint hiába működik tankönyvszerűen a hatalmi ágak szétválasztása az Egyesült Államokban, ha mikroszinten ilyen könnyen kijátszható a rendszer. „És hiába támadják hazánkat tankönyvszerűen a politikai ellenfelek, ha az Orbán-kormány mögötti társadalmi támogatottság és a választási szervek profizmusa mind a mai napig nem kérdőjelezhető meg” – hívja fel a figyelmet.
Októberben friss adatokat publikált az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat. Ebből kiderül, hogy a magyar gazdaság tavaly visszaelőzte a szlovákot a gazdasági növekedés mutatóit tekintve – rácáfolva a liberális közgazdászok prognózisaira. Makronóm rovatunkban Magyarország közép-európai helyzetét elemezzük.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Chris Fenton amerikai filmes Feeding the Dragon című könyvét ajánlja, aki szerint a globalizmusban a hipokrízisnek sincsenek határai: miközben a kulturális elit a demokrácia és a haladás nevében főszerepet vállal a nyugati országokban zajló kultúrharcban, lelkifurdalás nélkül üzletel Kínával.
A Feminens oldalán Rosenstein Tímea cukrászt ismerhetik meg.
Tudomány kisrovatunkban az áltudományok kritikusára, a napokban elhunyt James Randira emlékezünk.
„Miért éppen én?” – mindannyian ismerjük a klasszikust kérdést, ám Máthé Zsuzsa szerint a „miértek” helyett keressünk valódi megoldást életünk nehezen cipelhető gondjaira.
„A régi identitások helyére a márkaidentitások léptek, és miközben azt gondoljuk, felszabadultunk a „földtúrás” kötöttségei alól, valójában láthatatlan hálózatoktól függünk” – mondja Élet rovatunkban az etnográfus-népzenész Agócs Gergely, aki szerint magaskultúrát kiegészíti a hagyományos kultúra, közös ellentétük pedig a szórakoztatóipar.
A rovat tárcáját Száraz Miklós György írta.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója lábadozó koronavírusos betegként szólít fel mindenkit a maszkhasználatra, hangsúlyozva: „Hordani kell ezt a nyavalyát – hogy ne hordjuk azt a nyavalyát”.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
