Izrael annexiós tervei, az EU külpolitikája és a koronavírus is téma volt az Európai Parlament mai ülésen

Izrael hagyjon fel az egyoldalú döntésekkel, és hagyja el a megszállt palesztin területeket – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikáért felelős főképviselője csütörtökön az Európai Parlament plenáris ülésén a koronavírus-járvány külpolitikai következményeit tárgyaló vitában. Elmondta, hogy az unió álláspontja egyértelmű a ciszjordániai izraeli telepek Izraelhez való lehetséges hozzácsatolásáról: a terv szembemegy a nemzetközi szabályokkal, veszélyezteti a régió stabilitását és Izrael biztonságát is aláásná. Ebben a kérdésben az EU-tagállamok közül 25 egyetért, de továbbra is nehéz egyhangú nézőpontot kialakítani. Az unió az úgynevezett kétállamos megoldást támogatja, és a diplomácia minden eszközével próbálja ezt az előtérbe helyezni – közölte.

A főképviselő Kína és Hongkong kérdésében elmondta, hogy a járvány csak a meglévő feszültségeket szította fel, azonban az EU-nak saját érdekeit kell képviselnie ebben az ügyben, és továbbra is folytania kell a pozitív, átláthatóságon és kölcsönösségen alapuló diplomáciai kapcsolatokat Kínával, mivel a kelet-ázsiai ország megkerülhetetlen partner a globális válságok megoldásában. 

és sajnálom, ha ezt bírálják azok, akik ezt a kérdést csak fekete-fehéren képesek megközelíteni” – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy minden uniós tagállam egyetért abban, hogy az új kínai nemzetbiztonsági törvény Hongkongban emberi jogi szempontból egyértelműen ellentmondásos, és azt bevezetve Kína megszegi nemzetközi elkötelezettségeit.

Az Uniónak a járványra adott válaszokban központi szerepet kell játszania a világon

Az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatról a főképviselő úgy vélekedett, hogy európaiak számára a transzatlanti diplomácia a legfontosabb. Mint közölte, „vannak nézeteltéréseink Washingtonnal, főleg a multilateralizmus, azaz a többoldalú döntéshozatalok kérdésében, nem értünk egyet abban például, hogy Amerika egyoldalúan lépett fel a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatban, de ettől függetlenül fenn kell tartanunk a pozitív és előremutató diplomáciai kapcsolatokat”.

Borrell arról is beszélt, hogy az EU-nak központi szerepet kell vállalnia a járványra adott válaszok végrehajtásában. Elmondta, hogy az unió már áprilistól kezdve 35 milliárd euróval támogatja partnerországait, továbbá Latin-Amerikát, „ahol a krízis bibliai méreteket öltött” és Afrikát. Hangsúlyozta, hogy nem „friss pénzről” van szó, hanem átcsoportosított forrásokról, de az EU prioritásként kezeli ezen országok támogatását.

Hölvényi: Oda kell figyelni a járvány hosszabb távú hatásaira is

Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője a vitához fűzött írásbeli felszólalásában kijelentette, hogy a koronavírus-járvány világszerte számos, pontosan fel még nem mérhető problémát fog eredményezni, a gazdasági visszaesés pedig szűkíti a rendelkezésre álló forrásokat, miközben a partnerországokban a humanitárius és fejlesztési szükségletek folyamatosan növekednek. „A valósághoz legalább közelítő európai válaszok érdekében új megközelítésre van szükség a fejlesztési és humanitárius források felhasználásában”  – hangsúlyozta.

A képviselő nyomatékosította, hogy a koronavírus-járvány közvetlen humanitárius következményeinek kezelése mellett figyelmet kell fordítani a járvány hosszabb távú gazdasági és társadalmi hatásaira is, továbbá el kell kerülni, hogy elhúzódó válsággócok alakuljanak ki az olyan régiókban, mint Északkelet-Nigéria, Burkina Faso vagy Dél-Szudán, mivel ezek az Európába tartó migráció kiindulópontjai lehetnek. Aláhúzta, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a humanitárius és fejlesztési támogatások elosztása az eddigieknél jóval jelentősebb mértékben az adott ország, régió és a helyi közösségek valós szükségletei szerint történik meg.

Hölvényi György rávilágított, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat az eddigieknél lényegesen hatékonyabb módon kell hasznosítani, nagyban ezen múlik az európai szerepvállalás hitelessége. Hozzátette, hogy a hatékonyság fokozásához nagyban hozzájárul a fejlődő országok helyi közösségeivel folytatott közvetlen párbeszéd is. Ebben a munkában az EU megbízható partnerei lehetnek azok a helyi egyházak, amelyeket sajnálatos módon az unió fejlesztéspolitikájában gyakran hátrányos megkülönböztetés ér – tette hozzá. „Amikor az unió polgárai is támogatásra szorulnak, egyszerűen nem hagyható figyelmen kívül a helyi egyházak által végzett fejlesztési és humanitárius tevékenység és az erőfeszítéseik által jelentett, eddig ki nem aknázott tartalékok” – zárta írásbeli felszólalását a képviselő.

(MTI)