Lapátra akarnak tenni a válság miatt. Mit tehetek?

„Alapvetően kétféleképpen szűnhet meg a munkaviszony. A törvény erejénél fogva, például ha

• a munkavállaló meghal,
• a munkáltató jogutód nélkül megszűnik vagy nem tartozik már a Munka Törvénykönyve hatálya alá,
• lejár a határozott idejű munkaszerződés.

A munkaviszonyt emellett meg lehet szüntetni

• közös megegyezéssel,
• felmondással,
• azonnali hatályú felmondással.

Mit jelent a közös megegyezés?
A felek maguk egyeznek meg a felmondási időről és a munkáltató által fizetendő esetleges juttatásokról. A szokás az, hogy ha olyan dolgozónál szüntetik meg a munkaviszonyt közös megegyezéssel, akinek járna végkielégítés, akkor például a rendes felmondás esetén fizetendő összeg felét fizetik ki a munkavállalónak. Ezzel szokták „elősegíteni” a munkavállaló hajlandóságát, így közösen határozhatják meg a munkaviszony megszűnésének időpontját is, de ha nem akarja aláírni a közös megegyezést, nem kötelezhetik erre.

Mikor vethetik be az azonnali hatályú felmondást?
A munkáltató vagy a munkavállaló két esetben szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt. Akkor, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az azonnali hatályú felmondás jogát alapvetően 15 napon belül kell gyakorolni (ahhoz képest számít, amikor a felmondás okáról tudomást szerzett a felmondó). Legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

Mit kell tudni a rendes felmondásról?
A munkaviszony megszüntetését indokolni kell, és a megszüntetés oka világosan ki kell derüljön az indoklásból. Az indoknak valóságosnak és okszerűnek kell lennie, és ezt bizonyítani is tudni kell. A munkavállaló viszont nem köteles indokolni határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását.

Milyen indokkal mondhat fel a munkáltató?
A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok is lehet. Nem lehet viszont munkáltatói felmondási ok, ha a munkáltató személye változott, valamint az sem, ha a dolgozó visszautasítja a munkaidőre vonatkozó új megállapodást, mert emelkedett a munkaidő, a rendkívüli munkaidő, illetve a kollektív szerződés szerinti rendkívüli munkaidő.”