Mit gondol úszásról, olimpiáról, sportdiplomáciáról Gyurta Dániel? Hogyan teljesítettek a kormánypártok és az ellenzék a ciklus első felében? Katasztrófaorvos Kongóban és itthon, WHO a mérlegen, olasz maffia, befagyott ingatlanpiac és Bogányi Tibor – megjelent új lapszámunk!
A nemzetközi sportvezetők tudják: ha Magyarország és Budapest pályázik valamire, az olyan rendezés lesz, amilyet a nagykönyvben megírtak – mondja lapunknak Gyurta Dániel. Az olimpikonnal a Duna Arénában beszélgettünk arról, hogyan befolyásolta az úszok életét a koronavírus-járvány, és milyen következményei lehetnek az olimpia elhalasztásának. „A világ színpadán és remélhetőleg itthon is előretörhetnek olyan úszók, akikkel idén még nem számoltunk volna az élmezőnyben” – hívja fel a figyelmet.
Gyurta Dániellel a sportdiplomácia hasznáról, a politikához való viszonyáról, úszó pályafutásáról és a 200 méteres mellúszás titkáról is beszélgettünk.
Vezércikkünket, az Első karaktert Constantinovits Milán jegyzi, aki az ellenzék járvány alatt tanúsított lépései alapján mutat rá arra, hogy az ilyenkor oly fontos politikai konszenzust felül tudják írni a pártérdekek.
Közélet
Miközben a politika csatazajos volt, a gazdaságban és a társadalomban csendes, de annál szorgalmasabb építőmunka zajlott az előző parlamenti választás óta. Hogyan változtak meg az erőviszonyok az ellenzéki térfélen? Mire számíthatnak a kormánypártok 2022-ben? Elemzésünk az országgyűlési ciklus félidejéről.
Hirtelen a diplomások országa lettünk: a nyelvvizsga-amnesztia százezer egykori hallgatónak jelenthet segítséget a munkavállalásban. A nyelviskolák viszont nehéz helyzetbe kerülhetnek, hacsak nem kapnak kormányzati segítséget.
Tordai Bertalan katasztrófaorvos márciusban Kongóban teljesített orvosi missziót, amikor közbeszólt a koronavírus-járvány. Interjúnkban a Hungary Helps kormányzati program önkéntese afrikai élményeiről, egy belga beteg hírére szétszéledő kórházi orvosokról és az itthoni védekezés kellő szigoráról is beszélt.
A jelenlegi járványhelyzetben újra kinyílt minden ember legfőbb kérdése, a „hogyan éljek?” – mutat rá Lánczi András filozófus e heti publicisztikájában, aki szerint most új megvilágításba kerülnek az élet legegyszerűbb tényezői is.
A veszélyhelyzet liberális kritikája valójában antidemokratikus tendenciákat erősít – írja Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója véleménycikkében.
Külhon és Külföld
Miért kellett mindenféle pénzbeli kárpótlás nélkül lebontani Nagyvárad központjában egy 83 éve per alatt lévő premontrei ingatlant? Külhon rovatunkban Varga Andrea, a premontrei rend jogi képviselőjét és Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérdeztük a romániai ingatlan-visszaszolgáltatási folyamat jogi labirintusairól.
Világháború utáni tipikus szerveződésként magasztos ideák és nagy elhatározások jegyében fogant az Egészségügyi Világszervezet – hogy aztán az elért kisebb-nagyobb sikerek mellett a nagyhatalmi játszmák csatazajától legyen hangos a hidegháborútól egészen a koronavírus-konfliktusig. Milyen utat járt be a WHO a napjainkig? Hogyan kötődik a szervezet a gyógyszeripari cégekhez? Milyen gyakorlat jellemzi az új főigazgató megválasztása óta? Külföld rovatunkban nagyelemzésünket olvashatják a WHO működéséről.
Ahogy az amúgy is évszázados gondok sújtotta Dél-Olaszország újabb válságba süllyed, a maffia ismét életre kel: a krízis új lehetőségeket teremt hatalma, hálózata és tevékenysége kiterjesztésére. Bemutatjuk, hogy miként tör előre a maffia a világjárvány árnyékában.
Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója véleménycikkében arra mutat rá, hogy bár a közbeszéd hangos a koronavírus-válság utáni világ előrejelzésektől, a politika továbbra is ugyanúgy fog működni, mindenki megpróbálja majd felhasználni a helyzetet saját pozíciójának a javítására.
Precedens és Makronóm
A világjárvány világosan megmutatta, mekkora szerepe van az infokommunikációs technológiának a sikeres védekezésben. Precedens rovatunkban bemutatjuk, hogyan változhat meg a személyes adatok kezelési és felhasználási gyakorlata a jövőben.
Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora publicisztikájában a sajtó felelősségéről ír.
A lakáspiac már 2019 második felében lassulni kezdett, az idei tavaszi szezonra pedig teljesen befagyott a koronavírus-járvány miatt. Makronóm rovatunkban Balogh Lászlóval, az Ingatlan.com vezető szakértőjével elemeztük a lebénult ingatlanpiaci és a felbolydult albérletpiaci helyzetet.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely ezúttal Kyle Harper könyvét ajánlja figyelmünkbe, aki szerint a járványoknak Róma bukásában is főszerepe volt.
A Feminens oldalán a magyar interneten a kenyérsütés nagyasszonyának számító Limarát, Tóthné Libor Máriát ismerhetik meg.
Budapesti történetek kisrovatunkban az egykori budapesti vándormuzsikusok és verklisek világába kalauzoljuk az olvasót.
Uri Dénes Mihály jegyzetében a járvány utáni világ került középpontba, ahol szerinte jöhetne egy olyan élet, ami nem csak innovációt, új vívmányokat és határoknélküliséget, de vigaszt és mindenekelőtt emberi léptéket képes nyújtani a benne élőknek.
Élet rovatunkban karanténinterjút olvashatnak Bogányi Tiborral, a Pannon Filharmonikusok Bécsben rekedt vezető karmesterével, akivel a közönség nélkül maradt klasszikus zene jövőjéről, finn és magyar életszemléletről, a jó karmester ismérvéről, a megújulás kényszeréről beszélgettünk.
A filmes szakma munka nélkül maradt, a járvány miatt: a forgatások leálltak, elmaradnak a filmes események, fesztiválok és a filmvásárok, a forgalmazás is nehéz helyzetbe került. Mégis, egyre több a helyzethez gyorsan alkalmazkodó kezdeményezés. A kialakult helyzetről Liszka Tamással, a Budapest Film Zrt. igazgatójával és Gyenis Ajándokkal, a Cinego vezetőjével beszélgettünk.
Ezen a héten egy olasz–magyar koprodukcióban készült dokumentumfilmet, a Budapest-műveletet ajánljuk figyelmükbe.
A rovat tárcáját ezúttal Száraz Miklós György írta.
A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban az UFi régi szerzője, Ókovács Szilveszter – ma az Operaház főigazgatója – ír Szabó Tímea parlamenti performanszairól és a koronavírus számairól.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Lényegesen gyorsabbá és hatékonyabbá válik az ügyintézés. Emellett nem kell többet papírokat sem szkennelni, iratokat e-mailen vagy messengeren küldözgetni.
Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij is teljesen más hangnemet ütött meg.
