Mire számíthatunk itthon, miután megjelent a koronavírus? Mit gondol Oszkó Péter a 2010 utáni és előtti gazdaságpolitikáról? Honnan indult és mi motiválja Kieselbach Tamást? Mi folyik Boszniában és az indiai hindu-muszlim konfliktusban? Írások Száraz Miklós Györgytől, Lánczi Andrástól, Szombathy Páltól, Skrabski Fruzsinától – megjelent legújabb lapszámunk!
Beszélhetünk globális veszélyhelyzetről a koronavírus kapcsán? Mire számítson a nemzetközi gazdaság? Lesz-e itthon járvány? Hogyan készülnek a magyar hatóságok és az egészségügyi intézmények? Indokolt a pánik és a felvásárlási láz a boltokban? E heti lapszámunkban mindent megtalál, amit a koronavírus-helyzetről tudni kell! Mások mellett Kemenesi Gábor virológussal beszéljük át, hogy mennyire kell tartanunk a betegségtől.
Vezércikkünket Constantinovits Milán jegyzi, aki bemutatja, hogy a kormányzati ciklus félidejét milyen belpolitikai klíma jellemzi.
Közélet
Gondatlanság, a környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyása, a szabályok kijátszása jellemezte a magyarországi baloldali–liberális kormányok zöldpolitikáját, a sarat pedig rendre a jobboldal takarította el. Felidézzük, hogy az MSZP-SZDSZ kabinetek mit tettek le korábban az asztalra a környezetvédelem terén.
A konzervativizmust veszi védelmében véleménycikkében Kéri Veronika, az Alapjogokért Központ vezető kutatója. „Hiszem, hogy teremtett világban élünk, így saját életünk sem véletlenek sokaságából fakadó céltalan bolyongás vagy időtöltés, amelyet kényünk-kedvünk szerint alakíthatunk” – fogalmaz írásában.
Lánczi András filozófus a fiatal nemzedék énkiterjesztési elképzeléseiről ír publicisztikájában.
Külhon & Külföld
Külhon rovatunkban egy fiatal kárpátaljai aktivistát, Váradi Enikőt mutatjuk be, akit a megmaradás küzdelmeiről, lehetőségeiről és reményeiről kérdeztünk. „Beregszászban a kollégáimmal hétről hétre azon dolgozunk, hogy olyan közösséget építsünk, amely az óvodásoktól a középiskolásokon át őrzi és megéli a magyar népi kultúrát, s mindebbe igyekszünk a szülőket is bevonni” – mondja az aktivista.
Újra a szakadás szélén Bosznia-Hercegovina? A balkáni országnak van valószínűleg a legbonyolultabb politikai rendszer a világon: három elnöke, tizennégy kormánya, százharminchat minisztere és száznegyvennyolc országos pártja van négy szinten. Most újra feléledtek a szuverenitásviták az országban. Külföld rovatunkban utánajártunk, hogy pontosan milyen konfliktusok terhelik a viszonyokat.
Magyar Ágnes Zsófia, a Youth of the European People’s Party (YEPP) alelnöke az Indiában zajló hindu–muszlim konfliktusokról ír véleménycikkében.
Precedens & Makronóm
Muthucumaraswamy Sornarajah jogászprofesszorral, a Szingapúri Nemzeti Egyetem tanárával Precedens rovatunkban beszélgettünk: régóta kutatja a nemzetközi beruházásvédelmi jog alakulását, és kritikus álláspontot képvisel a neoliberális gondolkodással kapcsolatban.
Koltay András, az NKE rektora publicisztikájában arra mutat rá, hogy a nagy online platformok, mint amilyen a YouTube, hogyan gyakorolnak hatást a nyilvános kommunikációra.
Makronóm rovatunkban interjút olvashatnak Oszkó Péterrel, a Bajnai-kormány pénzügyminiszterével, akit a jelenlegi gazdasági eredményekről, a közmunkaprogramról, egy esetleges válságról és az innovációs politikáról is kérdeztük. „Nem azért mondok jókat a magyar gazdaságpolitikáról, hogy bármit is jóvátegyek” – szögezi le.
Meta
Meta rovatunkban John Joseph Mearsheimer politikatudós könyve alapján Böszörményi Nagy Gergely arról ír, hogy a liberális hegemónia helyett mi lenne célravezető a külpolitikában az Egyesült Államok számára.
A Feminens oldalán a februárban 102 éves korában elhunyt Katherine Johnson matematikus szerepel, aki fekete nőként többszörösen hátrányos helyzetből indult és lett végül a NASA vezető kutatója.
A Budapesti Történetek sorában a főváros egyik leggazdagabb emberét, Kasselik Jenőt mutatjuk be, aki rettegett attól, hogy a pénze miatt keresik a társaságát, ezért visszavonultan élt az előző századfordulón.
Jegyzetében Szombathy Pál a koronavírus-helyzet kapcsán idézi fel a középkori nagy járványokat, Itália régi és mai megpróbáltatásait.
Élet és Utolsó Figyelmeztetés
Kevesen láthattak itthon több festményt Kieselbach Tamásnál. Leporolt felfedezetlen kincseket, elhatározta, hogy rendszerbe foglalja őket, és megkérdőjelezte mindazt, amit a magyar festészetről gondolunk. A magyar festészet „ügyvédjével” Élet rovatunkban beszélgettünk: Kieselbach budapesti galériája egy önmagán túlmutató kulturális sikersztori szimbóluma.
Arctér kisrovatunkban Berecz Balázst, az Access4You magyar fejlesztésű, akadálymentességet tanúsító-minősítő rendszer alapítóját mutatjuk be.
Mostani lapszámunkban Száraz Miklós György tárcáját olvashatják jófiúkról és rosszfiúkról.
A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban az UFi régi szerzője, Skrabski Fruzsina ír a fogyókúrázási lázról és annak negatív hatásairól. Leszögezi: „A közös étkezés társadalmunk egyik legcsodálatosabb tevékenysége. Olyankor lehet együtt a család, így mutathatja ki a szeretetét a szakácsnak álló családtag – és a család többi tagja is a sütő-főző szerettüknek. Ilyenkor leszünk a mindennapi robotolás végeztével mindannyian megjutalmazva a finom ételekkel. Ne rontsuk el e szép rítusainkat az élet örömeit lelombozó fogyókúravallással!”
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
Krimit írt a volt miniszterelnök, van benne egy Ferenc néven felszentelt homoszexuális, kiugrott, véres kezű pap, és még sok más ínyencség.
