A fekete hattyú – a koronavírus és az amerikai választások

Koskovics Zoltán elemző (Alapjogokért Központ) írása

Az amerikai politika szereti a madarakat használni képes beszédre: az albatrosz például egy olyan megnyilatkozás vagy tett a múltból, ami gyökeresen és negatívan befolyásolja egy politikus választási esélyeit. A „fekete hattyú” (black swan) is negatív tartalommal bír: ez egy olyan eseményre utal, ami váratlanul és véletlenül következik be, teljesen felforgatva a politikai terepet az amúgy is mélyen megosztott országban. Nem kérdéses, hogy emberemlékezet óta nem találkoztunk olyannyira setét madárral, mint a koronavírus.

A világ sok országához hasonlóan az USA-ban is feszült a közhangulat a koronavírus-járvány miatt. Az itthonról ismert pánikjelenségek megjelentek a tengerentúlon is: tartós élelmiszercikkek nyakló nélküli vásárlása, elfogytak a boltokból a kézfertőtlenítők, a WC-papír gurigák és az orvosi maszkok. Az amerikai viszonyokat ismerő olvasó azon sem lesz meglepve, hogy egyes üzletekben több mint 50%-kal ugrott meg a fegyverek utáni kereslet. A tőzsde hol zuhan, hol meredeken emelkedik – évtizedes rekordok dőltek meg mindkét irányban. Az egyes államok és a szövetségi kormány is az Európából már jól ismert szigorú óvintézkedéseket hozta meg: a határokat több ország irányába lezárták, így Magyarországról sem utazhat senki Amerikába; vannak államok, így például New York, amelyek bázárták az iskolákat, éttermeket és kávézókat. Napirenden van a belföldi légiközlekedés leállítása is. Nyilvánvaló, hogy a kialakult helyzet a politikát is érinti.

Lemondott nagygyűlések, elhalasztott előválasztok 

Louisiana és Georgia állam elrendelte az előválasztások elhalasztását. Louisiana az eredetileg április 4-ére tervezett előválasztásokat júniusra halasztotta, a májusra tervezett helyi általános választásokat pedig júliusra. Georgia eredetileg márciusban tartott volna előválasztást, ezt tolták el május 19-ig. Az utolsó pillanatban Ohio állam is bejelentette, hogy zárva tartanak a szavazópontok.

Mindkét demokrata párti elnökaspiráns mondott már le választási gyűléseket és adománygyűjtő eseményeket. Donald Trump is több államban lemondott rendezvényeket a koronavírus-járványra való tekintettel. Az elnökön koronavírus szűrést is végrehajtottak, miután bebizonyosodott, hogy két olyan személlyel is találkozott, akik megfertőződtek. Ennek eredménye negatív volt.

Felborul a választási naptár

Ilyen körülmények között nagyon nehéz lesz kampányolni, nem csak az elnökjelölteknek, de az összes választott politikusnak. Sokszor elfelejtjük ugyanis, hogy nemcsak elnökválasztás lesz. A Kongresszus teljes alsóháza megújul és a szenátusi székek egyharmada is, emellett számtalan helyi választás is lenne idén. A politikusoknak fel kell adniuk a tömegrendezvényeket mint politikai eszközt, ami jelentős átállást jelent számukra. Az elnökjelöltek nem fiatal emberek, és nem biztos, hogy könnyen fognak tudni alkalmazkodni a körülményekhez.

Ohio, Louisiana és Georgia példáját más államok is követni fogják, így igen valószínű, hogy a demokrata párti előválasztási naptár teljesen felborul. A párt belső szabályzata azt írja elő, hogy június 9-ig minden államban be kell fejeződjön az előválasztási folyamat, és a jelölőgyűlés minden küldöttjét ki kell jelölni június 20-ig. Ez a menetrend teljesen tarthatatlannak tűnik. A július közepére tervezett jelölőgyűlést minden valószínűség szerint el kell halasztani. Hogy mikorra, az a járvány terjedésén múlik.

A jelenlegi járványügyi lépések viszont éppen azt kell, hogy célozzák, hogy a lefolyás minél lassabb legyen. Ez azért van, mert a terjedés lassításával el lehet érni azt, hogy egyszerre sohase legyen annyi beteg, ami túlterhelné az egészségügy ellátórendszert. Ez a cél nagyobb prioritást élvez, mint a hagyományos politikai ütem fenntartása. Viszont ez a stratégia időben elhúzza a járványt.

Elhalasztják az elnökválasztást is?

Nem. Az előválasztásokat azért lehet viszonylag könnyen elhalasztani, mert megtartásukat állami szintű törvények szabályozzák, meglehetősen megengedő módon. Louisianában és Georgiában két választott politikus egyetértésére volt csak szükség a döntés meghozásához. A szövetségi általános választásokkal és elnökválasztással egész más a helyzet. Ezeket egy 1845-ös szövetségi törvény teszi november első hétfőjét követő keddre. A törvény senki számára nem ad lehetőséget a választások elnapolására.

Egy szövetségi törvényt természetesen lehet módosítani, de ez egy időigényes folyamat, és egy választási törvény esetén még az Alkotmánybíróság jóváhagyását is meg kellene várni. Lényegében már most foglalkozni kellene vele, és a kongresszus semmi ilyet nem tesz. Sok értelme sem volna, hisz az (új) elnök hivatalba lépését már az alkotmány írja elő január 20-ra. Tehát összesen pár héttel lehetne eltolni a választások megtartását, hiszen időt kell biztosítani az összes hitelesítési procedúra, valamint esetleges jogi huzavona lefutásának. Az amerikai alkotmányt pedig nagyon nehéz módosítani, ez a folyamat évekig tart. Tehát november 3-án általános és elnökválasztások lesznek.

Viszont az, hogyan és miként szavaznak az amerikaiak bizonytalan. A választások megszervezése, eltekintve a kőbe vésett dátumtól, az államok hatáskörében van. Így nagyon valószínű, hogy a különböző államok különböző módszerekkel csökkentik majd a szavazófülkékben megjelenő állampolgárok számát, így arra ösztönözhetik a választókat, hogy szavazataikat elektronikusan vagy levélben adják le, de számíthatunk egészen újszerű megoldásokra is. Ennek könnyen az lehet a következménye, hogy a választás eredménye napokig bizonytalan marad, ami igen feszült helyzethez vezethet.

Az elnökjelöltek veszélyben vannak?

Igen, bár egyikük sincs 80 év fölött, ahol a halálozási ráta nagyon megugrik. Trump 73 éves, Joe Biden 77 és Bernie Sanders 78. Nyilván a legkorszerűbb ellátást kapnák, és valószínűleg a lélegeztetőgépért sem kellene sorban állniuk, ha szükségük lenne rá; de az biztos, hogy nagyon rosszul jönne nekik, ha megfertőződnének. Politikailag is, hiszen minimum két hétre karanténba kellene vonulniuk és a szervezetüket is sokkal jobban megterhelné ez a betegség, mint egy fiatalabb embert.

Márpedig még szigorú intézkedések mellett is nagyon nagy eséllyel elkaphatják a kórt, hiszen napi szinten rengeteg emberrel érintkeznek, még akkor is, ha a tömeges kampányeseményeket lemondják. Donald Trumpról tudni lehet, hogy két beteg személlyel is érintkezett. Az elnöknek és kihívóinak fel kell készülni arra, hogy rendszeresen szűrni fogják őket a vírusra, mint az egyszer már meg is történt Trumppal.

Ki lesz a járvány nyertese? 

Nos, egyelőre az a biztos, hogy Bernie Sanders nyer vele, ha nem is sokat. Az elmúlt három hét katasztrofális eredményeket hozott a vermonti szenátornak. Joe Biden olyan meggyőző fölénnyel nyert olyan államokban is, ahol Sanders versenyképesnek tűnt az előválasztások előtt, ami már-már egy kiütéssel ért fel. Lényegében az utolsó esélye az volt, hogy a március 15-i elnökjelölti vitán Biden egy látványos összeomlást produkál. A volt alelnök nem tette meg ezt a szívességet.

Ezen a ponton bármelyik másik évben ki lehetne jelenteni, hogy az éllovas már biztos befutó. Viszont idén, a koronavírus fekete hattyúja mindent borít: kétséges a választási naptár, le kell fújni a gyűléseket és adománygyűjtő eseményeket és még a jelölőgyűlés dátuma is úszik a levegőben. A járvány nem egyszerűen új helyzetet teremtett, de ráadásul a figyelem központjába is helyezte azt a témát, ami már évtizedek óta Bernie Sanders védjegye: az egészségügyi reformot. Sanders egy az európai mintához hasonlító társadalombiztosítási rendszer kialakításáért kardoskodik. Az ötlet sok demokrata szavazónak már eddig is tetszett, de a járványhelyzet miatt könnyen lehet, hogy ez válik legfontosabb témává, amire alapozva a szavazók döntenek preferenciájukról.

Ami jó Sandersnek, nyilván rossz Bidennek. Azért továbbra is Biden a demokrata jelöltség fő várományosa, és míg Sanders kisember támogatói könnyen lehet, hogy kétszer megfontolják ilyen körülmények között utaljanak-e pénzt a szenátornak, addig a volt alelnöknek nem lesznek ilyen gondjai: ő számíthat a hagyományos donorok (Wall Street, nagyvállalatok stb.) segítségére.

Donald Trump szempontjából a képlet egyszerű, de a feladat nehéz: jól kell kezelni a válságot. Az okozza a legnagyobb fejtörést, hogy egy ilyen vírusjárvány kordában tartása nagyon nehéz feladat, demokratikus, pláne liberális keretek között pedig, lássuk be: szinte lehetetlen. Az Egyesült Államok elnöke aligha parancsolhat rá az állampolgárokra, hogy két hétig mindenki otthon marad, se ki, se be. Pedig a kínai tapasztalat azt mutatja, hogy ezt kell csinálni, ha meg akarjuk állítani a vírus terjedését. Ha mégis drasztikus lépésekre szánja rá magát, mint például a légiforgalom leállítása, kijárási tilalom, a templomok bezárása stb., akkor viszont a járványügyi intézkedéseknek lehet olyan negatív lélektani hatásuk, ami rontja Trump megítélését. Az elnök nincs irigylésre méltó helyzetben, de legalább az ő kezében van az irányítás, vetélytársairól ez nem mondható el. A szerencse is Trump pártját foghatja, mint eddig oly gyakran. Az időjárás melegedésével van esély a járvány (legalább ideiglenes) eltűnésére.

A helyzet napról napra változik és az egyetlen bizonyosság az, hogy a bizonytalanság még egy jó ideig fennmarad. Ez híresen nem tesz jót a gazdaságnak, de a politika számára is ártalmas, különösen egy olyan Amerikában, ahol már évek óta hideg polgárháborús helyzet uralkodik. Jelenleg még nehéz megjósolni a járvány terjedésének mértékét és azok valós hatásait, de az biztos, hogy a kampány jelentősen át fog alakulni, s alaposan próbára teszi majd mindkét oldalt a megfelelő kommunikációs stratégiák kialakítására. Ami viszont kiszámíthatatlanná teszi a folyamatokat, az az emberek reakciója. Hiszen az USA-ban is bizonyosan folyamatosan bevezetésre kerülnek majd különféle korlátozások, tilalmak, boltbezárások és nem utolsósorban rosszul kezelt járványügyi és egészségügyi helyzetek is. A következő hónapokban tehát, ahogy Amerika utcáin is ma még kiszámíthatatlan, különleges viszonyok, az amerikai politikai életben is zűrzavar fog uralkodni.

A kampány kimenetele ugyanakkor nekünk, magyaroknak is kiemelkedő fontosságú. Egy esetleges demokrata váltás az USA elnöki székében komoly fordulattal járna a világpolitikában, s nem utolsósorban hazánk külpolitikai mozgásterében is. A napokban indított cikksorozatunkkal már csak ezért is folyamatosan igyekszünk beszámolni a legfrissebb fejleményekről az Atlanti-óceán túlpartjáról.