Volt valódi vita a NAT-ról? – vitainterjú Hajnal Gabriellával és Nahalka Istvánnal. Hogyan alakulnak a magyar-amerikai kapcsolatok? – David Cornstein nagykövettel, illetve Stumpf Annával beszélgettünk. Mi folyik Szlovákiában a választás előtt? – nagy körképünk északi szomszédunkból. Tabajdi gazdariport, isztambuli egyezmény, magyar startup-siker, portré a Tiszát tisztítő szemétgyűjtő aktivistáról – itt a legújabb Mandiner!
Volt-e valaha valódi társadalmi egyeztetés a NAT-ról? Mikor tanítson Wass Albertet egy pedagógus? Csökkentek-e a tanulói terhek? Mi a probléma azzal, ha egy alaptanterv kiemelten kezeli a nemzeti identitást? E heti számunkban vitainterjút olvashatnak Hajnal Gabriella miniszteri biztossal és Nahalka István oktatáskutatóval, akik arról is kifejtették a véleményüket, hogy politikai vagy szakmai csatározás zajlik-e a NAT-ról.
Vezércikkünket, az Első karaktert Constantinovits Milán jegyzi: „A kommunizmusra és százmillió áldozatára nem csupán azért emlékezünk, mert a történelem legsötétebb időszaka áll mögöttünk, hanem főképp azért, hogy soha ne játszódhasson újra”.
Közélet
Egyre több gyereket diagnosztizálnak figyelemzavarral, aminek hátterében a digitális világ és a túl korai iskolakezdés is állhat. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint az, hogy valaki iskolaérett-e, komplex kérdés, amellyel már négyéves korban el kell kezdeni foglalkozni.
A Fejér megyei Tabajd magángazdáinál jártunk riporton, hogy megtudjuk, mire jutottak a csaknem három évtizeddel ezelőtti tulajdonrendezés után. Kiderült, mind megmaradtak hivatásukban, és egyiküknek sem kellett megbánnia, hogy visszatért ősei foglalkozásához. Vajon gazdaszemszögből mi a különbség a konzervatív és a baloldali-liberális kormányzás között? Ezt is megtudtuk.
A héten kiemelten foglalkozunk a magyar-amerikai kapcsolatokkal. Miért hívta meg Donald Trump a Fehér Házba Orbán Viktort? Mi a közös a két vezetőben? Kell-e félni Kínától és Oroszországtól? David B. Cornsteinnel, az Egyesült Államok budapesti nagykövetével beszélgettünk. Interjút olvashatnak Stumpf Annával, a washingtoni The Hungary Initiatives Foundation vezetőjével, aki szerint a Trump körüli republikánusok szemszögéből nézve Budapest az amúgy lagymatag, identitászavaros európai kontinens egy dinamikus, keresztény hagyományaiban magabiztos, stabil és izgalmas helye.
L. Simon László író, országgyűlési képviselő véleménycikkében a NAT-vita kapcsán arról ír, hogy mit jelent szerinte a hiteles történelemoktatás. Szánthó Miklós arról ír: „Az »ellenterv« vagy ellenforradalom, amelybe az Orbán-kormány tíz éve belefogott, pontosan arra irányul, hogy az élet és a politika megannyi területén megtörje a liberális hegemóniát”.
Külföld
Külföld rovatunkban a szomszédunkban, Szlovákiában esedékes parlamenti választás kerül napirendre, 9 oldalon keresztül foglalkozunk északi szomszédunk politikai életével. Vajon változást vagy további instabilitást hoz a február 29-i parlamenti voksolás? Az esélyeket latolgattuk, Párkányban pedig megkérdeztük a helyi magyarokat, hogy milyen eredményre számítanak, szerintük vajon megugorja-e a küszöböt a magyar érdekképviselet. Ezen kívül interjút olvashatnak Mózes Szabolccsal, lapunk korábbi szerzőjével, aki most a Magyar Közösségi Összefogás jelöltjeként méreti meg magát a választáson.
Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója véleménycikkében azokról a dilemmákról, hogy az Európai Unió jövője milyen forgatókönyvek mentén alakulhat a továbbiakban.
Precedens & Makronóm
Precedens rovatunkban az isztambuli egyezmény a téma, amelynek alkalmazása a szerző szerint messze túlmutat a nők és a gyerekek védelméről szóló célkitűzések elfogadásánál.
Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója a demokratikus döntéshozatali eljárásokról ír publicisztikájában.
Összecsukható konténert fejlesztett a szentendrei Continest Technologies Zrt., paradigmaváltást hozva a logisztikába. Makronóm rovatunkban Kis-Márton Vidor és Tegzes Dániel cégvezetőkkel a mobil megoldás előnyeiről beszélgettünk, amely nem csupán a fesztiválrendezők dolgát könnyíti meg, hadiipari felhasználása felválthatja a katonai sátrak alkalmazását.
Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés
Meta rovatunkban Böszörményi Nagy Gergely a titokzatos nemzetközi tanácsadó, Mark R. Anderson könyve nyomán ír arról, hogy milyen szerepük van a mintázatoknak a világban lezajló társadalmi, gazdasági, politikai folyamatokban, és mit lehet ezekből tanulni. A Feminens oldalán ezúttal Dénesné Spitzer Éva szerepel, aki férjével közös vállalkozásában autisták munkába állását segítik. A Tudomány rovatban az állatok önképéről szóló kutatásokról számolunk be.
Petri Lukács Ádám jegyzetében arról ír, a szabadság mennyire magától értetődő napjainkban.
Élet rovatunkban helyszíni riportot és portrét olvashatnak Párdy Bencéről, akit nem véletlenül választottak be a Highlights of Hungary idei mezőnyébe, az ország értékteremtő kezdeményezései közé. Párdy kánikulában, szúnyoginvázióban, sárban és fagyban is önként vág neki a Tisza árterének nap mint nap, hogy a reménytelenül újratermelődő szemetet szedje. Meg is lett az eredménye: késő őszig öt hónapot töltött a Tisza-tónál, és összesen 1190 zsák műanyaghulladékot gyűjtött össze.
Arctér kisrovatunkban Kristófot, a 21 éves utcazenészt ismerhetik meg.
Az élet rovat tárcáját ezen a héten Csender Levente írta.
A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban az UFi régi szerzője, Névai Gábor a harminc évvel ezelőtti szabad parlamenti választásra, az azt megelőző kampányhangulatra, a nyílt politikai viták lehetőségére ráébredő magyar társadalomra emlékezik.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Kelemen Hunor szerint azzal, hogy Soós Zoltánt bilincsben mutatják a világ előtt, olyan üzenetet küldött a román ügyészség, ami elfogadhatatlan.
A magyar válogatott 30–22-re kikapott Norvégiától a női kézilabda Európa-bajnokság elődöntőjében, így a bronzéremért játszhat vasárnap.
