Megjelent az új lapszámunk: összeállítás a magyar film jövőjéről; a Tankcsapda harminc évnyi rockéletről; riportok a hazai cigifüggésről és a hulladékgazdálkodásról; és körképek a dél-amerikai feszültséghullámról és Macron újratervezett politikájáról. És még sok minden más. Önnek írtuk, szívből ajánljuk!
Közélet
Új Puskás Stadion, megújult közterek és a mindent elbíró rakpart – Az Első karaktert ezen a héten Constantinovits Milán jegyzi, aki egy időutazó szemszögéből járja be a változó fővárost.
Hulladékprobléma kicsomagolva – riportunkban bemutatjuk, hogy milyen megoldandó feladatok várnak a hazai hulladékgazdálkodásban a szelektív hulladékgyűjtéstől az egyszer használatos műanyagok kiváltásán át a lakossági zöldhulladék komposztálásáig.
Pécsett egy család számára megvalósult a magyar álom: a magyar vállalat egy, az évtized elején bezárt finn elektronikai multi romjain vett startot, majd rakétaüzemmódba kapcsolt, és mára száztíz embert foglalkoztat. Vajon mi a siker titka?
– mondja lapunknak adott interjújában a filmügyi kormánybiztos, aki a kinevezése óta eltelt bő két hónapban elkezdte felmérni, milyen állapotban van a mozgóképipar. Káel Csabával hiányzó történelmi filmekről, európai koprodukciós lehetőségekről és a filmtámogatási rendszer átalakításáról beszélgettünk.
Az egészségügyi államtitkár felhívására Magyarország idén is csatlakozik az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezéséhez a füstmentes világnapon. Erre szükség is van, mert bár öt évvel ezelőtt komoly csatákat sikerült megnyerni a dohányzás elleni harcban, azóta mintha megtorpant volna a lelkesedés. Cikkünkben
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója „Öngyilkosság, receptre” című írásában arra mutat rá, hogy a nyugati kultúrkörben a konszenzusos centrumpolitizálás olyan népszerűségre tett szert, hogy a jobb- és baloldali „néppártok" a megkülönböztethetetlenségig hasonultak egymáshoz. „Nyugat-Európában az elmúlt csaknem ötven évben jóformán az összes (egykori) jobboldali (nép)párt öntudatlanul vagy tudat alatt, de lépésről lépésre számolta fel saját identitását”.
Külhon & Külföld
Külhon rovatunkban bemutatjuk a 84 éves Czimbalmos Ferencet, a dél-erdélyi Vulkán nyugalmazott történelemtanárát, aki nemrég megjelent könyvében felveszi a harcot a román történelemhamisító tendenciák ellen.
Emmanuel Macron francia elnök nagy lendülettel vágott neki két és fél éve Franciaország és Európa megreformálásának. A lendület elakadása után úgy tűnik, a francia politikus tanult a hibákból, és most visszatér a francia külpolitika jól bevált hagyományaihoz – erről írunk Külföld rovatunkban.
Bár Dél-Amerika sosem volt a megállapodott jóléti demokráciák kontinense, most egy összességében pozitív, fejlődő időszak után
Összefoglaljuk, hogy mi minden vezetett az új és kedvezőtlen időszak beköszöntéhez.
Véleménycikkében Magyar Ágnes Zsófia, a YEPP alelnöke a Közel-Keleten dúló feszültségekről ír, ugyanakkor rámutat arra is, hogy a háborúskodások közepette az önzetlenség és szolidaritás is tetten érhető.
Precedens & Makronóm
Precedens rovatunkban a rendkívül környezetszennyező iparággal, a hajózással foglalkozunk, amellyel kapcsolatban már az ENSZ is szigorúbb szabályozást sürget.
Véleménycikkében Deli Gergely a szégyenről és annak a neoliberalizmus általi megítéléséről ír.
Makronóm rovatunkban bemutatjuk a világító egeret szabadalmaztató Gereben Balázs kutatót és kollégáját, Fekete Csabát, akik a tudományért krokodilkönnyeket hullató médiaszereplőkről, a tudomány szabadságáról, illetve kutatás és innováció kapcsolatáról is beszélnek lapunknak.
Meta, Élet & Utolsó figyelmeztetés
Folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvrecenzió-sorozata, a szerző ezúttal a virtuális térben való létezés veszélyeiről,
a Why Place Matters? kötet alapján.
Feminens kisrovatunkban bemutatjuk Staicu Simona román születésű magyar bajnokot, olimpikon futónőt, aki szerint alázatra, akaratra, tehetségre, szorgalomra, rafináltságra, okosságra van szükség ahhoz, hogy valaki jó futóvá váljon.
Máthé Zsuzsa jegyzetében a közösségi média szerepének felértékelődéséről ír, tudomány kisrovatunkban pedig Kőrösi Csoma Sándor, a magyar tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb és legérdekesebb alakjának kalandos életútjáról olvashatnak Gózon Ákos Élet és Tudomány-főszerkesztőtől – Csoma utazásának kétszázadik évfordulóján.
Élet rovatunkban ezen a héten a harmincéves Tankcsapdáé a főszerep. Paradoxon-e a fenntartható rock, az élet-e a legjobb méreg, és mitől lehet modellértékű megélhetésszerűen rocksztárkodni Magyarországon? – erre mind választ kaphatnak a zenekar tagjaival készített interjúnkból.
– vallja Lukács László.
Emellett Az ír című új Scorsese-filmről is olvashatják kritikánkat.
Arctér kisrovatunkban egy régi képe előkerülése nyomán Rozó mamát ismerhetik meg a Fehérvári úti piacról.
A Mandiner hetilapot, mint mindig, elődlapunk, az Utolsó Figyelmeztetés szerzőinek rovata zárja. Ambrus Balázs UFi-alapító arról ír, mennyire meghatározó az, hova is születünk, és hogy milyen fontos lenne a társadalmi mobilitás különböző eszközökkel való elősegítése.
***
Hetilapunk elérhető az újságárusoknál, az előfizetési lehetőségekről pedig – a karácsonyi akcióval egyetemben – itt olvashatnak.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Kedden a Nagy Lajos király útján érkező villamos az egyik átjáróban letarolt egy menetrend szerint közlekedő buszt.
Kínos és önmagának ellentmondó magyarázkodásba kezdett a legújabban már csak „Magyar Péter Hangjaként” emlegetett Magyar Hang nevű propagandalap.
