Megint szól a rádió

„A mozaikokból az is kiderül, hogy a SZER (Szabad Európa Rádió) vezetője John Lansing lesz, aki szerint a rádió kezdő költségvetése évi hétszázötvenezer dollárt fog kitenni, a próbaadások 2020-ban indulnak, majd egy évvel később kerül sor a rendszeres adás megindítására. Ebből az információból két következtetés is levonható. Az egyik az, hogy az amerikai külügyminiszté­rium, ahonnan a kezdeményezés elindult, még hosszú időn keresztül számít az Orbán-kormány hivatalban maradására. A másik, hogy az ügynökség nagyjából tíz fővel fog kezdeni, ami nem túl sok egy egész napos rádióműsorhoz, hacsak nem akarnak zenei műsort is szolgáltatni a nap nagy részében. A Visegrad Insight is terjedelmes cikkben foglalkozik az amerikai lap írásával, de a Wojciech Przybylski által jegyzett cikkből nem derül ki, mi a saját és mi a The New York Times cikkírójának véleménye. Mindenesetre ez a cikk azt hangsúlyozza, hogy az Orbán-féle magyar szuverenitás függővé tette az országot Moszkvától, hogy a gazdaságot a nepotizmus jellemzi és az ország társadalma a kormány által uralt média hamis üzenetei körül forog. A cikkíró még azt is hozzá teszi, hogy Magyarország a Riporterek Határok Nélkül nevű civil szervezet sajtószabadság indexe szerint tizennégy helyet csúszott vissza 2019-ben az előző évhez képest. A civil szervezet egy térképet is közöl, amelyen a sajtószabadság különböző fokozatai szerint színezi be az egyes országokat. Mi az Egyesült Államokkal együtt a narancs-sávba esünk, ami azt jelenti, hogy a sajtószabadság helyzete problémás. Az egyes országok értékelése egy nyolcvanhét kérdést feltevő kérdőív kitöltésén alapul, amelyet szakértők töltenek ki, de hogy kik lehetnek ezek a szakértők, arra nem található utalás.

Bizonyos következtetések azonban levonhatók, de már a Budapest Businesss Journalból, amely a témával foglalkozó cikkében azt írja, hogy a The New York Times Krekó Pétert, a Political Capital nevű budapesti székhelyű tanácsadó- és tudásközpont igazgatóját idézi, aki szerint Orbán Magyarország centralizált médiaszerkezetét Oroszország példáján modellezte. Krekó azzal vádolja Magyarország kormánypárti médiáját, hogy a Sputnik Newsban és az RT-ben (Russia Today) megjelenő, Kreml által ihletett narratívákat vesz át. »Orbán oktatási, média- és nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatos politikáját nyilvánvalóan Putyin ihlette« – idézi a Budapest Businesss Journal Krekó szavait.

Nos, nem kellett sokat kutakodnunk, hogy megtaláljuk Riporterek Határok Nélkül, a The New York Times és az amerikai külügyminisztérium ihlető forrásait. A tájékozatlan olvasó esetleg fennakadhat azon, hogyan lehet az, hogy Trump szövetségesének tekinti Orbánt, miközben a sajtószabadság hiányát véleményezve, újraindítják a Szabad Európa Rádiót. Ennek oka, hogy az amerikai politikában különböző erők működnek, amelyek elemzésére itt nincs lehetőség, ám a következő, 2020-as elnökválasztás kapcsán sort fogunk rá keríteni. Egyelőre értjük be annyival, hogy Trump az amerikai fehér középosztály embere, míg az amerikai külügyminisztérium a deep state (mély állam) kezében van.

Hogy mennyire lesz hatékony a SZER működése, az nehezen ítélhető meg, hiszen eggyel több vagy kevesebb kormányt gyalázó média, az »kimegy a mosásban«. E tekintetben talán Kárpáti Ivánnak, a Klubrádió munkatársának van igaza, aki szerint: »A NER által szorongatott, még megmaradt kormánykritikus sajtó heti szinten szállít olyan híreket, amelyekbe nem csak Nyugat-Európában, de a környező országokban is belebukna a kormány. Ha valaki tájékozódni akar, akkor bármikor olvashat az interneten ilyen anyagokat. Hogy Mari néni nem olvas ilyet, mert nincs nála net? Oké, akkor nézzen bele a mindenhol elérhető RTL Híradó utolsó tizenöt percébe, vagy vegyen újságot.«

Vagyis nem a sajtószabadsággal van itt probléma, hanem az ellenzék alkalmatlanságával, amelyen a Szabad Európa Rádió újraindítása sem segíthet.”