Bohócvilág

„A napi sajtó adta ugyanis hírül, miszerint az újságírók segítségét kérte egy bizonyos neves színész, Eric McCormack, hogy ugyan már állítsanak össze egy listát azokról a kollégáiról, akik részt vesznek Donald Trump közelgő kaliforniai kampányeseményén. Szerinte azért kell listázni, mert a névsorból látni fogják, kivel nem akarnak majd együtt dolgozni.

Értik, ugye? Ha megkapják a névsort, ők fogják vagy szeretnék eldönteni, ki kap szerepet, s ki nem. A tehetség nyilván mellékes. Ez a bizonyos színész, akiről sosem hallottam, mert nem vagyok az amerikai filmvilág, kivált nem a sorozatok kedvelője, állítólag neves ember. Az újkori demokrácia hazájában ezek szerint minden további nélkül lehet ilyesmit cselekedni. Már akinek. Az úgynevezett demokratáknak mindenképpen.

Régóta, pontosabban a talpig becsületes és vonzó Hillary Clinton elnöki kampányhadjárata óta tudjuk, hogy a demokrácia híve csak demokrata párti rajongó lehet. Ha az illető republikánus, akkor neki annyi. Tudomásunk van róla, hogy a hollywoodi színészek közül nem egy művészt lehetetlenítettek el, mert kiderült róla, hogy republikánus. Eric ezt nyilván helyénvalónak tekinti, csak az bántja, ha valaki szóba áll a kétségtelenül rendhagyó stílusú Trump elnökkel. Az sem igen zavarja, pedig a sajtóban is olvasható volt, miszerint Weinstein úr, a szexuális zaklatással és nemi erőszakkal vádolt filmmogul bőkezűen támogatta Hillary Clinton kampányát. Meg Obamáét is. De ez nem bántja Ericet, mert ők demokraták, ezért őket még egy virtigli gazembernek is szabad támogatni. Demokratikusan. Trump kampányeseményén viszont nem ajánlatos a kollégáknak megjelenni. Ez aztán a működő demokrácia!”