Szájer József: Nagy csatazaj várható a bevándorláspártiak részéről

A szuverenitás kérdésköre határozza meg Szájer József új könyvét – ezzel a gondolattal vezette fel Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatója a szerda délután tartott beszélgetést, amelynek fő témája az fideszes EP-képviselő Ne bántsd a magyart! című könyve volt.

„Az EU-hoz való csatlakozáskori illúziókhoz képest tisztábban látunk. Látjuk, hogy az a Nyugat-Európa, amelyről harminc évvel ezelőtt álmodoztunk, megváltozott” – ezt már Szájer József mondta, aki szerint harminc éve a Nyugat volt Magyarország számára a példa, de

A 2000-es évek közepén kezdtek el a németek „európázni”

Az elmúlt 15 évben fokozatosan lett uralkodó az a szemlélet, amely a mostani európai közéletet dominálja – válaszolta Szájer Lánczi Tamás azon kérdésére, melyik volt a momentum az elmúlt időszakban, amellyel kapcsolatban először felmerült benne, hogy utat tévesztett Európa. A politikus szerint „hűha-élménye” nem volt, ugyanis fokozatosan történt a változás. „A béka megfőzésének este állt fenn, fokozatosan történt az egész” – tette hozzá.

Felidézte, a 2000-es évek közepén kezdődött el az a tendencia, hogy a németek, akik addig minden egyes kérdést a német nemzeti érdekek alapján közelítettek meg, elkezdtek „európázni”.

Ez egy modellváltás a korábbi viszonyokhoz képest, hiszen ezzel a németek formálisan beáldozták a nemzeti érdekeik közvetlen érvényesítését. De csak formálisan, mivel a közös Európa felépítésének jelszava alatt jóval hatékonyabban, tágabb körben tudják megvalósítani a saját érdekeiket, mint korábban.

Ezt a váltást elmondása szerint „konkrét német képviselőkön” is észrevette. „Egyszer csak azt vettük észre, hogy az EU elkezd szankciókat kiszabni, fenyegetőzni, és már nem ajánlatokat tesz, hanem parancsolgat, áttér a többségi döntéshozatalra, ahol a kisebbség véleménye már nem számít” – folytatta.

Erre a jelenségre világít rá a lengyel elnök tanácsadója Krzysztof Szczerski is, aki figyelmeztet, az EU az egyes nemzetek egyenjogúságának tisztelete helyett átállt a részvénytársasági modellre. Egy részvénytársaságban ugyanis mindenki a részvénye arányában szavaz, hiába vannak tehát sokan kisebbségben, ha pár nagy, például a németek és a franciák, önmagukban eldöntik Európa fontos kérdéseit. Szájer gyorsan hozzátette: „itt még most nem tartunk, de a folyamat erre halad.” Az a rendszer, amelynek keretében Brüsszel elkezd egyre több funkciót, hatalmat magához vonni, egyre inkább kézzel fogható.

Elitprojektként tekintenek az EU-ra, inkább kihagynák belőle az embereket

„Hiszek a politika alakító erejében” – ezt már azzal kapcsolatban mondta a Fidesz politikusa, hogy

Szerinte az a probléma, hogy az európai politikusok nagy része elveszítette a cselekvőképességbe vetett hitet, nem hisznek abban, hogy a politikusok igenis hatással lehetnek a folyamatokra. Ehelyett azt gondolják ma Európában, hogy az EU egy elitprojekt, nem akarják, hogy az emberek beavatkozzanak az EU fejlődésébe, hiszen „az emberek türelmetlenek”. Szájer szerint gyakran hangoztatott brüsszeli érv, hogy ha a második világháború után az Európa-projektet a francia és német emberekre bízták volna, akkor nem valósulhatott volna meg az EU. Szerinte a demokrácia tud hosszabb távon is eredményeket hozni, csak megfelelő politikusok kellenek hozzá, „ez nem megy abban a bürokratikus mentalitásban, amelyben most az EU működik.”

„Az egyik legiszonyatosabb dolog az, hogy aki az Unió jelenlegi működését kritizálja, az már EU-ellenesnek van kikiáltva” – folytatta. „Nem veszik észre, hogy ilyen logika alapján egy idő után mindenki EU-ellenes lesz, hiszen mindenki fogalmaz meg kritikát. De amikor a magyar kormány a status quót védelmezi, már azt is EU-ellenesnek állítják be” – fogalmazott Szájer arra utalva, amikor a magyar kormány a szabadpiaci energiaárak ellen „folytatott küzdelmet”.

Az EP-képviselő arról is beszélt, hogy bár

a liberális Európa-koncepcióval kapcsolatban, az európai uniós elit nem volt hajlandó meghozni alapvető változtatásokat, és mindössze toldozgatták a hibás rendszert. Amikor pedig már a krízis legsúlyosabb részén túl voltunk, akkor rögtön visszatértek a korábbi, rossz gyakorlathoz, sőt szerinte ugyanezt láthatjuk a bevándorlási válsággal kapcsolatban is, hiszen az európai mainstream már azt hangoztatja, hogy a migráció nem probléma.

A Magyarországgal szemben elindult hetes cikkelyes eljárással kapcsolatban azt mondta, „végre nem a Parlamentben van a folyamat, hanem átment a Tanácshoz, ahol tagállami kormányok vannak. A jogállamisági kérdés nem fog lekerülni az asztalról, pedig tévedés ennek a vitának a napirenden tartása az EU részéről”. Szerinte

ilyen alapon republikánusként ő is beleköthetne az angol, a dán vagy a spanyol rendszerbe, de nem teszi, mert ez a tagállamok belügye – tette hozzá.

Az európai parlamenti választásokkal összefüggésben Szájer azt mondta: az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a vesztésre álló erők agresszívabbá válhatnak, így a kampányban „nagyobb csatazajra” számít a sarokba szorult bevándorláspártiak részéről.