Végre egy brüsszeli döntés, mely egy irányba mutat a magyar nemzeti érdekkel
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
Arányos válaszlépésként a beregszászi történésekre Magyarország is kiutasít egy ukrán konzult – közölte rendkívüli sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter.
Ukrajna intézkedésére tett arányos válaszlépésként Magyarország kiutasít egy ukrán konzult – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten. Arra reagált, hogy délelőtt az ukrán külügyminisztérium nemkívánatos személlyé nyilvánította a beregszászi magyar konzult, akinek 72 órán belül el kell hagynia az ország területét.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország a jó kapcsolatokban érdekelt minden szomszédos országgal, de az elmúlt hónapokban Ukrajna folyamatosan élezte a konfliktust Magyarországgal. Kiemelte: az Ukrajna területéről kiutasított magyar konzul semmilyen jogszabály ellen nem vétett. Csütörtökön bekérették a tárcához a budapesti ukrán nagykövetet, és közölték vele, hogy 72 órán belül el kell hagynia Magyarországot egy, a budapesti ukrán nagykövetségen dolgozó konzulnak – közölte.
A miniszter ténynek nevezte, hogy titkosszolgálati akció kertében készült egy néhány napja nyilvánosságra került videofelvétel Magyarország beregszászi külképviseletén, ami a diplomácia minden írott és íratlan szabályával szembe megy. Közölte azt is: az ígéretek ellenére az ukrán parlament csütörtökön mégis elkezdte a magyarokat szintén hátrányosan érintő nyelvtörvény tárgyalását, miután már egy szintén a kisebbségekre hátrányos oktatási törvényt fogadott el. Szijjártó Péter elfogadhatatlannak nevezte a nyelvtörvény-javaslatot, amely az eddigi 10 százalék helyett 33 százalékos népességarányhoz kötne egyes nyelvhasználati jogosítványokat. Ezzel a Kárpátalján élő mintegy 150 ezer magyar jelentős része elveszítené jogát az anyanyelve használatához, ami a miniszter szerint szintén szembe megy minden nemzetközi szabállyal.
Ukrajna emellett katonai és rendőri erőket is telepít a magyar határ közelébe – sorolta a provokatívnak ítélt lépéseket. Ha egy NATO-ba igyekvő ország egy NATO tagország határába telepíti át katonai ereje egy részét, akkor nem csatlakozhat a katonai szervezethez – jelentette ki –, és ha egy unióba igyekvő ország támadást indít az unióban bevett kettős állampolgárság intézménye ellen, akkor az európai integrációs törekvéseiket sem lehet hitelesnek tekinteni – szögezte le, hangsúlyozva: Magyarország továbbra is meg fogja vétózni Ukrajna ezen két célját.
Felidézte azokat a segítségeket, amelyeket Magyarország az elmúlt időszakban adott Ukrajnának, és amelyek után „ezeket a hátba szúrásokat nem vártuk”. A miniszter kifejtette: az ukrán elnök a rendkívül alacsony népszerűsége növelésére a választási kampányban a kárpátaljai magyarokkal szembeni gyűlöletkeltő kampányt választotta. Ukrajna azonban nemzetközi szerződések sorát szegi meg a magyarok és más nemzetiségi kisebbségek szerzett jogainak elvételével.
A miniszter kérdésre elmondta: Ukrajna semmilyen egyeztetést nem folytatott a magyar féllel a nyelvtörvénnyel, és az oktatási törvényről folytatott tárgyalásokkor tett ígéretét sem tartotta be. Szijjártó Péter a legfontosabbnak a kárpátaljai magyarság védelmét nevezte, amelyet Magyarország nem fog geopolitikai játszmáknak kitenni. Azt mondta: Magyarországnak nem érdeke a helyzet további mérgesedése, mégis számít arra, hogy az ukrán fél él majd azzal a kampányban.
(MTI)