Útvesztő nemzetpolitika

„Eközben meglepő dolgok történtek a magyar–magyar kapcsolatokban is. Ha valaki pár évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy a következetes antikommunizmusáról ismert Kövér László közös választási fotón lesz az Elena Ceausescu intézetében szocializálódott Verestóy Attilával, egyszerűen kiröhögöm. Pedig ezt történt – a házelnök Erdélyben az mellett az RMDSZ mellett kampányolt, amiről néhány éve még nagyon durvákat mondott. E kampánysegítség során került sor közös fotóra a Romániában egyszerűen a »Jóisten láncfűrészének« becézett politikussal, aki mesés vagyont szedett össze egyebek között a székelyföldi fenyvesek letarolásából, és emellett 23 éve tagja a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságnak. Nyilván merő véletlen, hogy miközben keleti szomszédunknál politikusok tucatjait viszi el bilincsben a korrupcióellenes ügyészség a politikai paletta összes oldaláról, Verestóy érinthetetlen.

Itt tartunk most. Budapesten keményeket mondanak más kárára, Székelyföldön régi ellenségek borulnak egymás keblére, miközben elutasították a magyarság egyik legfontosabb vallási-kulturális eseményének, az évente több százezer embernek lelki táplálékot nyújtó csíksomlyói zarándoklatnak a világörökség részévé nyilvánítását. Véletlenül épp a román nemzeti ünnep napján tanácskoztak Etiópiában a UNESCO szellemi világörökségi listájának bővítéséről, talán pont akkor, amikor százötven méter hosszú piros-sárga-kék trikolórralvonultak fel a hazafiak az »ősi román városban«, Sepsiszentgyörgyön. Az RMDSZ képviselőinek nem volt idejük részt venni a tanácskozáson, a román kulturális minisztérium munkatársai pedig nem álltak ki a korábbi felterjesztés mellett. Sőt még meg is köszönték az elutasító döntést! (A következő ülésen állítólag újra elővehetik az ügyet.) Harminchét jelölésből négy jutott hasonló sorsra, a többi elfogadták, így őszintén örülhetünk annak, hogy sok más mellett a szellemi világörökség része lett egy közel-keleti lepénykészítési mód, a belga sörkultúra, valamint egy nigériai halfesztivál is.”