Népszavazás, bojkott, Röszke

„Nem szólva a magyarországi fehérekkel évszázadok óta együtt élő romák iránti széleskörű ellenszenvről, annak az elutasításáról, hogy a cigányokra is kiterjesszék a társadalmi egyenlőséget és egyenjogúságot – ebben a tragikus és a fehér többségre nézve is veszedelmes ügyben tapodtat se haladunk előre. Mit várhatunk a mi társadalmunkban a még »idegenszerűbb« színes bőrűekkel szembeni, a manipulatív idegengyűlölő propaganda által acélkeménnyé kovácsolt attitűdöktől? A szerénység indokolt.

Pillanatnyilag itt csak minimumokról lehet és szabad beszélni. Ez nem nagyon erkölcsös dolog, és én nagyon fájlalom, hogy ezt kell mondanom.

A bojkottnál többet – akármennyi ismeretes hátránya van, és akármennyire igaz, hogy a valódi bojkott hangosan és önérzetesen tiltakozó társadalmi mozgalom jelenlétében lehet csak hatásos – ebben a tönkretett társadalomban ezúttal nem lehet javasolni. Igaz, kevesebbet se. Arra azonban mégis meg lehet kérni honfitársainkat, hogy kifejezett, nyílt gonoszsághoz ne asszisztáljanak.

Én általában híve vagyok a nyílt vitának, de ebben a helyzetben azt javasolom: az egyébként vitatható bojkottfölhívásról szóló eszmecserét ezennel rekesszük be.

A különféle ellenzéki erők (pártok és más szervezetek) támogatói között is hódít az idegengyűlölet és az etnikailag színezett terrorpánik. Ez tény. Ezeknek a politikai erőknek a vezetői nem kockáztathatják meg, hogy amúgy is csekély számú támogatóikat még jobban elidegenítsék maguktól. Nélkülük pedig ebben a percben kollektív cselekvés még nem lehetséges. Ez is tény. Elszomorító tény. De tény.”