Molnár Zsolt: Kémtalálkozók helyszíne lehet Magyarország

 

Mint kifejtette: az orosz-ukrán háború miatt Magyarország geopolitikai helyzete egyébként is felértékelődött. Ütközőzónák, térségek – ezzel együtt titkosszolgálati dolgozók – találkozóhelye lehet. Egy jó ideje az Egyesült Államok is háborúnak értékeli az orosz-ukrán konfliktust, de az is igaz, hogy számukra most más tényezők miatt is fontossá vált Magyarország – tette hozzá Molnár Zsolt, megjegyezve: az amerikaiaknak minden olyan hely műveleti terület lehet, ahol úgy vélik, sérülnek az érdekeik. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke ugyanakkor kiemelte: a köztörvényes bűnüldözés területén, a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni harcban, valamint a katonai együttműködés továbbra is kiváló a két ország között.

 

Az ukrán válsággal kapcsolatban Molnár Zsolt azt mondta: a katonai és polgári titkosszolgálatok kezdetektől jól mérték fel a biztonsági kockázatokat, s jól jelezték előre az eseményeket. Ehhez képest a szocialista politikus szerint a kormány későn és a kezdetekben tévesen reagált az ukrajnai eseményekre. Egy NATO-tagállam egy ilyen kérdésben nem maradhat középen, nem teheti meg, hogy nem a szövetségi rendszernek megfelelően viselkedik - hangsúlyozta a szocialista képviselő.

 

A kémgyanúba keveredett Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő ügyéről a nemzetbiztonsági bizottság elnöke ismét kiemelte: Kovács Béla nem kém, de kémkedett: orosz érdekekből bomlasztotta az Európai Uniót, ezt szerinte az EP-ben tett nyilvános tevékenységei is igazolják. Molnár Zsolt a bizottsági üléseken kapott tájékoztatások alapján azt mondta: a találkozások minősége (azok titkossága, konspiratív megszervezése), rendszeressége pedig megalapozzák a büntető törvénykönyv szerinti tényállást, akkor is, ha Kovács Béla nem adott át minősített információkat – fejtette ki Molnár Zsolt. Ugyanis a Btk. idén január elsején hatályba lépett módosítása miszerint a kémkedés bűncselekményéhez nem szükséges titkokat átadni, az csak minősítő körülmény - tette hozzá.

 

Molnár Zsolt a szerdai háttérbeszélgetésen kitért a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályainak módosításaira is. A bizottság elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy csak másfél év után és az alkotmánybírósági határozatok miatt módosították a szabályokat. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy mindezeket valódi egyeztetés előzte meg, a szolgálatok, a kormány és ellenzéki pártok javaslatai is bekerültek a törvénybe. Áttörésnek értékelte, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatban lehetővé vált a bírói jogorvoslat. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint az Országgyűlés hétfőn egy „jogállami” nemzetbiztonsági törvényt fogadott el.