Az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportja most részben a mi tapaztalatunkat igazolta egy világszerte egyedülálló kisérletsorozatban, amely "nemcsak azért újdonság, mert éber és mozdulatlan kutyákkal dolgoztak, hanem azért is, mert a két fajt (embereket és kutyákat -a portál megjegyzése) közvetlenül tudták összehasonlítani egymással úgy, hogy ugyanazokat az ingereket adták a kutyáknak és az embereknek a vizsgálat során. Ilyet eddig még egyáltalán nem próbáltak.- számol be az index.hu tudomány rovata.
„A kisérletben az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportja arra kereste a választ, hogy miért tudunk ilyen hatékonyan együtt élni a kutyákkal, miért tudnak ennyire közel kerülni hozzánk, és mi is hozzájuk. Kiderült, hogy olyan régóta élnek velünk, hogy nagyon hasonlóan dolgozza fel az agyuk azt, ami körülvesz bennünket." -írja az index.hu.
„Az alanyoknak mindenféle hangingereket adtak, miközben egy fMRI készülékkel mérték az agyi aktivitást. A kutyák és az emberek ugyanazokat a hangokat hallották. Ezek között volt mindenféle, a szomorútól a vidámig, voltak kutyahangok és emberi hangok is, zokogás és nevetés, vonyítás, csaholás és egy csomó nem vokális hang is. Ezeket egy sok elemből álló mintából választották ki."
A módszertanában is igen érdekes kisérletsorozat két fontos megállapításra jutott.
Az egyik, hogy van az agyban egy olyan terület, amely kifejezetten a fajtárs hangjára reagál, ráadásul ez körülbelül ugyanazon területen helyezkedik el az ember és a kutya agyában.
„Ez azt jelenti, hogy valóban az a fontos az adott agyterületnek, hogy az adott hang a fajtárstól származik, és nem az inger valamelyik egyszerűbb fizikai tulajdonsága” – mondja a kutatást végző Andics Attila, az etológiai kutatócsoport munkatársa. „Ez egyébként egyáltalán nem intuitív, és nagyon érdekes, hogy a hallórendszer ezt egy ilyen különleges funkcióval támogatja meg. Az, hogy ezt körülbelül ugyanott megtaláltuk két olyan fajban, aminek a közös őse nagyon régen élt, azt jelzi, hogy ez egy olyan szociális funkciója az agynak, ami valószínűleg megvolt már százmillió évvel ezelőtt is.”
A másik felfedezés, hogy a hangokban megnyilvánuló érzelmeket is hasonlóan dolgozzuk fel. Ha pozitív érzelmi töltetű hangokat hallunk, egy bizonyos hallókéregi terület válik aktívvá, mégpedig ugyanaz, mint a kutyákéban. Minél pozitívabb az inger, annál erősebb a reakció mindkét fajban, s minél negatívabbá válik, annál inkább gyengül.
A kisérlet 11 négylábúval zajlott, ami az eddigi, a témában végzett kutatásoknál jóval nagyobb minta.
Most újabb kutyák betanítása folyik, melyekkel további vizsgálatokat terveznek. Azokat az agyi folyamatokat is tanulmányozni szeretnék, amelyek segítik a beszéd megértését, a szavak jelentésének vagy akár hangsúlyának értelmezését.