Gyertek el mind!

„A rendszerváltás óta eltelt idő: hanyatlástörténet. Ez a hanyatlás egészen addig tartott, ameddig – learatva a kudarc keserű termését – a Fidesz meg nem döntötte a demokratikus köztársaságot. Ez iszonyatos, de a demokratikus köztársaság (1989-2010, R. I. P.) nem véletlenül lett megdönthető. Nem volt jó anyja gyermekeinek.

Nem restauráció a cél – erről nem is érdemes beszélni, mert nem lehetséges –, hanem a köztársaság újraalapítása. A köztársaság lezárult (vagy félbeszakadt) történetéről beszélgetnünk kell, de szerény nézetem szerint most az újjáalapításról vagy az új alapításról kell töprengenünk. Tesszük is, ki így, ki úgy.

Az elmúlt napokban tisztázódott, hogy az október 23-i Milla-tüntetés nem a volt miniszterelnök »zászlóbontása«. A funkciója: mindenféle ellenzéki hangok megszólaltatása a mély gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális válság aggasztó körülményei között. Magyarán: tiltakozás, erőgyűjtés, még nem maga a szükséges politikai akció.

Mindeközben mindenféle szereplők kifejtik a maguk – természetesen – vitatható álláspontját, nagy a veszekedés: „hangos és követelő«, mondta a demokráciáról Bibó István. És csakugyan.

Ez most nem a megfelelő pillanat arra, hogy találgassak: miért nem akar eljönni a DK, miért tartózkodó az LMP és az MSZP. Mindannyian tévelygünk és botladozunk a válság és a formálódó puha diktatúra ködében, azon a rommezőn, ami a demokratikus köztársaság volt valaha.”