Románia azért kapta ajándékul Sztálintól Észak-Erdélyt, hogy lenyelje a kommunizmust – kérdés, hogy most „robban-e a puliszka?”
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Jávor Benedek válaszolt Gyurcsány Ferenc nyílt levelére, amelyben a volt kormányfő zártkörű szakértői eszmecserét javasol az LMP és a DK közötti konfliktus finomítására. Az LMP új frakcióvezetője szerint a pártnak nem feladata az együttműködés, hiszen Gyurcsány is felelős „a magyar demokrácia erkölcsi alapjainak” felőrlődéséért.
Jávor Benedek, az LMP frissen megválasztott frakcióvezetője válaszolt Gyurcsány Ferenc azon nyílt levelére, amelyben az egykori miniszterelnök az LMP és DK között húzódó feszültségek szakértői úton való kezelését szorgalmazza. Gyurcsány Ferenc kiemeli: ha a 2010 előtt folytatott politikájuk néhány eleme az oka az együttműködés LMP-s elutasítának, akkor azt meg lehet tárgyalni „akár a nyilvánosság kizárásával, azért, hogy értsük egymást”.
Az ökopárt frakcióvezetője válaszában leszögezi: nincs értelme a színfalak mögött zajló „szakértői” eszmecserének, ehelyett a nyilvánosság előtt, a civil közösségekkel közösen kell szembenézni az elmúlt két évtizeddel. Jávor Benedek szerint a DK vezetőjével való kooperáció nem segítheti most azokat, akik a dmeokrácia erkölcsi alapjait is helyre kívánják állítani. „A magyar demokrácia erkölcsi alapjainak felőrlődéséhez, ezen keresztül a harmadik köztársaság bukásához” vezetett az, hogy Gyurcsány többször rosszul foglalt állást nagy súlyú erkölcsi dilemmákban – írja az LMP parlamenti képviselőcsoportjának vezetője.
„És azt is jelenti, hogy amennyiben Ön hozzá akar járulni a demokrácia helyreállításához, elkerülhetetlen, hogy szembenézzen ezzel a felelősséggel” – teszi hozzá Jávor Benedek. Hozzáteszi: az LMP kritikájának nem Gyurcsány Ferenc bűnbakká tétele a célja, viszont a kudarcban a szocialista miniszterelnök is szerepet vállalt. A Gyurcsány Ferenc által vezetett kormányok mindazonáltal Jávor szerint erkölcsi értelemben nem egyenlőek a jelenlegi kormánnyal. Az említett szocialista kormányok egy szabadelvű, pluralisztikus demokrácia alkotmányának a talaján működtek, amely a hatalom megosztásán, a közjogi intézmények egymást korlátozó, ellenőrző viszonyán nyugodott – ugyanakkor a miniszterelnök nevéhez súlyos normasértések kötődnek – fejti ki a frakcióvezető.