Egy budapesti templomnál látták utoljára, egy szír börtönből került elő az amerikai férfi
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
Több nagy múltú egyház, például az ortodoxok vagy az unitáriusok nem tudnák teljesíteni ezt a feltételt.
Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a Magyar Vallástudományi Társaság csütörtöki rendezvényén közölte: korábban gondolkodtak azon, hogy létszámhoz, akár 25 ezer főhöz kössék a történetiség elismerését, de kiderült, hogy ez nem járható. Több, jelentős magyarországi múlttal rendelkező egyház, például az ortodoxok vagy az unitáriusok nem tudnák teljesíteni ezt a feltétel. Ugyanakkor több, dinamikusan fejlődő újabb egyház, amelyeknek magyar történelemben és kultúrában nincs még olyan széles beágyazódottságuk, hogy a közvélemény e fölött napirendre térne viszont igen.
A tervek szerint az egyházi bejegyzés alapvető feltétele lesz, hogy az egyház elsődlegesen vallási tevékenységet végezzen, legalább húsz éve működjön Magyarországon és legalább ezer tagja legyen. Hozzátette, nem kívánják kirekeszteni a kommunista diktatúra időszakában is már egyházként működő vallási közösségeket, vagy azokat, amelyek közvetlenül a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. törvény hatálybalépése után kezdték meg tevékenységüket. Az eddigiekkel ellentétben nemcsak alapszabályt, hanem részletes hitelveket is csatolnia kell majd a bejegyzést kérő egyháznak.
Hangsúlyozta, hogy a tervezett törvény melléklete elfogadna olyan jegyzéket is, amely azokat az egyházakat tartalmazná, amelyeknél a bejegyzés feltételei nyilvánvalóan fennállnak, esetükben elrendelnék a bíróságnak a kötelező bejegyzésüket. Kitért arra is, hogy azon szervezetek is, amelyek nem felelnek meg az egyházzá nyilvánítás kritériumainak, azok a készülő civil törvény alapján olyan egyesületeket hozhatnak majd létre, amelyek vallási tevékenységet is végeznek.