Nem csalódtunk a törvényhozás motorjában: Schmitt Pálról kiderült, sokszor személyesen jelenik meg a Parlamentben, hogy azon melegében szignáljon egy éppen elfogadott jogszabályt. Nagyra becsüljük, hogy az államfő a Várból alászállva, magabiztosan, idejét mérlegelésre nem fecsérelve fordít gondot a Köz Ügyeinek előmozdítására. Homokszemet legfeljebb azok a közszolgák szórhatnak a jog gépezetébe, akik nem találnak a köztársasági elnöknek egy szabad szobát az Országházban, ahol nyugodtan alákanyaríthatná a nevét az ívekre. Őszintén szólva nem is értjük, mire ez a nagy felhajtás, aláírni irtó sokféleképp lehet: lapot falnak, barátunk hátának vagy térdünkre támasztva, földre téve, de még fejen állva is.