Meghekkelt alkotmány, kiherélt talárosok

Na most ha erre a szarra azt irom, hogy dugja fel magának az okkultista baromság menórát a leamortizálódott seggébe - akkor náci vagyok?

'Leszólt az illetékes elvtárs az illetékes elvtársnak a rendőrségre, hogy „gyerekek, itt az ideje megmutatni ezeknek, hol lakik az Úristen" ' A valóság sajnos még sötétebb volt. Az illetéktelen elvtárs szólt le az illetékes elvtársnak. Azaz Gyurcsány osztogatta a parancsokat jogkör nélkül. Már akkor is és azóta is egyre több forrásból hallani, hogy Gyurcsány azon a bizonyos október 23-n egy bizonyos monitorokkal megpakolt parancsnoki szobából adott ki utasításokat mindenféle felhatalmazás nélkül. És ezért kinéz a Böszmének sok év börtön, és akkora kárpótlási perek, hogy rámegy az egész vagyona. Csak előbb célszerű megvárni még párton belül teljesen szétveri az MSZP-t.

A Szent Korona a Magyar Államiság jelképe.Nem okkultista baromság. TE BAROM.

"Ha egy párt ilyet csinál, annak ne adja a balsors, hogy ellenzékbe kerüljön. Mert az neki igen cudar lesz. " Ez fenyegetés? Még 2002-nél is alávalóbban járnak majd el a fideszes vezetőkkel? "Ugráltok a mellünkön, rúgjátok a fejünket, és közben azt üvöltitek, hogy rettenetesen féltek tőlünk..." Berkecz Mária. Egy többgyermekes, tisztességben élete delére ért asszony, akit „testüregi motozásnak" vetnek alá. Egy óra leforgása alatt kétszer, a fogdában. El tudnak képzelni megalázóbbat? S egyszersmind átlátszóbb megfélemlítési kísérletet? Nincsen gyilkos, erőszaktevő, rabló, akit kétszer alávetnének ilyen procedúrának. Egyszer is alig. Egyszer is csak akkor, ha bosszú, gyűlölet, kicsikarni akart vallomás az ok. Berkecz Máriával megtették. Mindjárt a kormányváltás után. Az orbáni „demokráciadeficit" ellensúlyozásaképpen. Nagy örömmel, kéjjel tették meg. Annak biztos tudatában, hogy megtehetik. Leszólt az illetékes elvtárs az illetékes elvtársnak a rendőrségre, hogy „gyerekek, itt az ideje megmutatni ezeknek, hol lakik az Úristen" - és az illetékes elvtárs értette. Örömére szolgált, hogy tehet valamit az ügyért. Végre. Hiszen ez az egész elmúlt tizenöt-tizenhat év csak valami baleset. És különben is: a lényeget tekintve nem változott semmi, alig változott valami: Kicsit adni kell a látszatra. Ennyi az egész. S ha „a törvény szövedéke fölfeslik valahol", akkor sincsen nagyobb baj. Hiszen, nagyobb baj csak abból lehet, amiből őfelsége a sajtó nagyobb bajt akar fabrikálni. Berkecz Máriából nem fog akarni. Tudták. '(Nem is akart.) Berkecz Máriával végig lehetett csinálni a procedúrát. A procedúra vége; ártatlanság. Berkecz Mária megnyerte munkaügyi perét, az ellene folyó nyomozást megszüntették - mert nem volt mit és miért nyomozni. És? Érdekel ez valakit Berkecz Márián kívül? Még bennünket sem igazán, együvé tartozókat. És nem marad így más az ügyből, mint egy sötét, fekete heg egy ember lelkén. Nem marad más, mint a bizonytalan, undorító, nyálkás félelem. Ez a haszon odaát. Elkönyvelik, nyilvántartják, iktatják: „Egy újabb egyed fél…” Csépányi Nóra. Emlékeznek még rá? Ő volt a Happy End Kft. ügyvezetője. A kormányváltás után a rendőrség megszállta a kft.-t. Nem csak úgy, tessék-lássék, de nem ám! Rendesen. Vitték a papírokat, a számítógépeket, a cetliket, a flopikat. Belenéztek a fiókokba, a zsebekbe, mindenhova. Csépányi Nóra veszélyeztetett terhes volt akkor. A kórházba jártak hozzá kihallgatni. És Csépányi Nóra hat hónapra megszülte gyermekét. Szerencsére nem történt nagyobb tragédia. Megmaradt a kicsi, majd az asszony - saját felelősségére - hazavitte a gyermeket, amint ezt az orvosok megengedték. Előtte elmondták, hogy gyakorlatilag steril körülményeket kell biztosítani az újszülöttnek, hiszen az ilyen korán világra jött gyermekek immunrendszere nincs kifejlődve. Ők védtelenek. Két napja volt otthon Csépányi Nóra, amikor kiszállt hozzájuk a rendőrség házkutatást tartani. És a kivonuló szerv - igazi szervek voltak, valóban -, ahogy volt, a mocskos ruhájukkal, mocskos cipőikkel betódultak a gyerek szobájába. Körülnéztek kicsit a pelenkák között. Hátha Csépányi Nóra nem bírja tovább, és idegösszeomlást kap. Az már tiszta haszon. De a legnagyobb haszon itt is a félelem. Szász Károly. A PSZÁF vezetőjét, aki kirobbantotta a K&H-botrányt, hajnalban összeverik az utcán. Betegágyánál megjelenik a miniszterelnök, kicsit sajnálkozik, de a háttérben már készülődnek sokan. Készülődik Keller László. És készülődik a magyarországi média színe-virága. A mögöttünk hagyott tizenhat esztendő egyik legnagyobb szégyene: Keller László. Keller László nyomorult, szerencsétlen életének egyetlen öröme: feljelenteni. Keller László megdöbbentően ellenszenves, cinikus mosolyát tönkretett életek kísérik. Ha nincs rendszerváltás, Keller László megtalálta volna helyét az életben. Viceházmester lett volna belőle, aki figyel. Aki éber. Aki súg. Aki tudja, így viszont... így Keller Lászlót egészen a feljelentésügyi államtitkár rangjáig röpítette a 2002-es kormányváltás, és tragikomikus sorsának csúcspontján ott találjuk őt a mikrofonok előtt, amint bejelenti, hogy az „Orbán-bányák" dolomitja kénsavat termel, ha esik az eső, s ezért tönkremennek az autópályák. Sohasem fogom elfelejteni a Budapesti Műszaki Egyetem kémiai tanszékének vezetőjét, amint így reagál Keller bejelentésére: „A tudomány mai állása szerint a kénsav képződéséhez feltétlenül szükség van kénre. Viszont a dolomit nem tartalmaz ként." Keller itt abba is hagyhatta volna. De Kellert nem olyan fából faragták. Hiszen úgy jó ő, ahogy van - és Magyarország kiváló terep az ilyeneknek. Keller ezután még sokáig, nagyon sokáig feljelentget. Mindenkit. Majd miután egyetlen feljelentéséből sem lesz semmi, így fakad ki: „Elnézést kell kérnünk a társadalomtól, hogy ezt a munkát nem tudjuk bolsevista módszerekkel elintézni, csak jogállami keretek között." Erre a mondatra, ha megengedik, még visszatérünk... Szóval Szász Károlyt összeverik. És a média színe-virága alig egy hét alatt jut el odáig, hogy Szász Károly szándékosan megverette magát. A magyarországi média színe-virága röhög, viccelődik, kioktat, lesajnál, megfellebbezhetetlen ítéleteket alkot Szász Károly rovására. A magyarországi média legemberibb pillanatában úgy élcelődik, hogy Szász Károlyt egy dühös biciklista verte össze, az egész ügy nem más, mint egy kis közlekedési csetepaté. Papcsák Ferencet - úgysem fogják kitalálni -szintén Keller László jelenti fel, ha jól emlékszem, közokirat-hamisításért. Papcsák Ferenc a Fidesz országgyűlési képviselője. Maga kéri, hogy függesszék fel mentelmi jogát, mert bíróság elé akar állni. Papcsákot kiadják, pere megkezdődik. Ahány szocialista arra jár, s ahánynak mikrofont dugnak a képébe, belerúg egyet Papcsákba. Aztán a bíróság jogerősen felmenti őt bűncselekmény hiányában. A szocialisták azóta hallgatnak Papcsákügyben. Keller is hallgat. Hát hogyne hallgatna! Hiszen ő szíve szerint névtelen leveleket írogatna, névtelen levelekben jelentgetne föl, az fekszik neki, csak az „orbáni demokráciadeficit" végeztével azt hitte egy pillanatra, eljött az ő ideje megint, kiléphet a névtelenségből végre, nem kell többé tartania semmitől. Berkecz Mária, Csépányi Nóra, Szász Károly, Mellár Tamás, Papcsák Ferenc. A jéghegy csúcsának csúcsa. S alant még ki tudja, hányan. Százak, ezrek. És a nyúlós, undorító félelem. Bárhová megyek az országban, ha kormánypárti vezetésű a település, a rendezvény végén mindig odajön hozzám egy-két ember, és azt mondja: „Bayer úr, a feleségem (férjem) is velünk volt, de csak lélekben, tudja, tanárnő (tanár), és ha a polgármester megtudja, hogy itt volt, azonnal kirúgják." Vállalkozók mesélik, ha kiálltak az ellenzék jelöltje mellett, ha nyíltan szerepet vállaltak a mi oldalunkon, azonnal megjelent náluk az APEH, a vám- és pénzügyőrség, a rendőrség, valaki vagy valami. Kirúgják állásából a közalkalmazottat, ha elmegy egy politikai párt, a parlament legnagyobb ellenzéki pártjának rendezvényére. Vállalkozókat vegzálnak ugyanezért. http://www.gemenc.hu/sajtoklub/BAYER%20ZSOLT%20Igenis%20van%20kovetkezmeny.htm