Első karakter
Visszatekintő
A magyar népképviseleti országgyűlések hagyománya 1848-ig nyúlik vissza. A tavaszi választás fényében érdemes áttekinteni a gazdag örökséget.
„A nyugodt erő”, „Tudjuk – Merjük – Tesszük”, „Létbiztonság – Jogbiztonság – Közbiztonság”, „A jövő elkezdődött” – jól ismert, emblematikus kampányszlogenek a rendszerváltozás utáni, szabad választások idejéből. Ki mivel nyert, és milyen hibák miatt vesztett? A múltbeli kampányok elemzésére kértük pártok egykori kampányfőnökeit.
Kontextus
A közösségi média minden korábbinál nagyobb szerepe, elrettentő nemzetközi példák a választások befolyásolására és hazai „független” szereplők aktivizálódása – felvázoljuk az áprilisi választás politikai környezetét, kitérve a külföldi beavatkozás lehetőségére.
Kisebb törvényhozást, könnyebb jelöltállítást és arányosabb választókerületeket eredményezett a választási rendszer reformja. A magyar megoldás kiemelt értékként tekint a stabilitásra, de az összes valós társadalmi támogatottsággal bíró politikai formációt is parlamenti képviselethez juttatja.
Kilátások
Szimbolikus győzelem lenne a baloldalnak a „kálvinista Róma” bevétele. Ehhez Kósa Lajos Fidesz-alapítón, a város korábbi polgármesterén keresztül vezet az út.
Nagy politikai teljesítményre van szükség Navracsics Tibortól ahhoz, hogy a Fidesz megtartsa a tapolcai választókerületet. Az ellenfél a jobbikos közös jelölt, Rig Lajos, aki 2015-ben időközi választáson nyert már a körzetben.
Török Gábor megnézné Orbán Viktort úgy is kormányozni, hogy nagyobb egyeztetési kényszere van, Giró-Szász András pedig változatlanul hisz a menedzser típusú kormányzásban. Hogyan értékelik az elmúlt tizenkét évet? Mi jelenthet veszélyt a kormánypártra a választáson? Mi a közös Márki-Zay Péterben és a viking harcosokban? Interjú az elemzővel és a politikai tanácsadóval.
A Hegyvidéket és a II. kerület egy kis belvárosi részét magában foglaló budapesti 3. számú választókerületben a tapasztalt fideszes várospolitikus, az ismert új hullámos momentumos és a legkutyább kutyapárti akaszt bajszot egymással.
Az egyik legnagyobb téttel bíró csatát Csongrád-Csanád megye 4-es számú választókerületében rendezik. A város egykori és jelenlegi polgármestere, Orbán Viktor volt minisztere és a baloldal miniszterelnök-jelöltje száll ringbe.
A fideszes Horváth László hosszú ideje képviselője a gyöngyösi választókerületnek. Mivel a térség gazdasági konjunktúra nyertese, az ellenzéki közös jelölt, a jobbikos Dudás Róbert leginkább az összefogás választási matematikájában reménykedhet.
Szombathelyen Czeglédy Csaba és Hende Csaba küzd meg a képviselői helyért. Mindketten kemény kampányra számítanak.
Mérlegen a kormányzás
Hazánk a súlyos leszakadás hosszú időszaka után, 2010-től egy évtized alatt fordulatot valósított meg a foglalkoztatásban.
„Egyetlen társadalom számára sincs hasznosabb befektetés, mint csecsemőkbe tejet adagolni.” (Churchill)
A közelgő országgyűlési választás és az európai energiaválság újra fontos közéleti témává emelte a magyar rezsicsökkentést. És bár az intézkedés 2013-as bevezetése óta bizonyítja sikerességét, Brüsszel és a hazai baloldal továbbra is az eltörlését szorgalmazza.
A megyei jogú városok számára összetett fejlesztéscsomag állt össze 2015 és 2017 között. Bár az önkormányzati választáson számos helyen nem a kormánypártoknak kedvező végeredmény született, ez nem lett szempont a beruházások megvalósításakor.
A vidék a népi-nemzeti kincseink őre, a magyar kultúra, népdal, népviselet, népmese csírája. A vidéki ember a Szent István-i úton jár, tiszteli keresztény gyökereit, a család szentségét.
Az elmúlt tizenkét évben számos kulturális nagyberuházás valósult meg Budapesten, ikonikus épületek újultak meg, színházi, zenei, múzeumi programok sorát indította útjára a kormányzat.
A 2010 után többszörösére növelt keretből külhoni identitásmegőrző intézményeket és programokat, a gazdaság fejlesztését és az oktatást is támogatják.
A kormány elképzelése szerint a környezet megőrzése, a gazdasági fejlődés biztosítása és a háztartások támogatása egyszerre megvalósítható.
A 2010-ben kezdődő gondolkodás a haderő jelentős fejlesztéséről az évtized közepén kezdett cselekedetté érni. Mostanra a világ egyik legnagyobb üzletébe kapcsolódtunk be sikeresen, és kétezer munkahely jött létre a semmiből.
A magyar kormány egyszerre volt „kényelmes” és nehéz helyzetben az illegális migráció elleni küzdelemben. Alapvető célkitűzéseinek támogatásában a visegrádi partnerek mellett egyre több tagállamban lelt szövetségesre.
A vidéket preferáló, az agráriumot a középpontba helyező fejlesztéspolitikai fordulat a jobboldalnak politikai felelőssége, az országnak pedig gazdasági, társadalmi érdeke.
Programok harca
Melegházasság, népszavazás az alkotmányról, kórház-privatizáció és egekbe szökő energiaárak – összefoglaltuk, hogy az eddig ismertetett tervek alapján mire számíthatunk, amennyiben az ellenzéki összefogás kezdi meg a kormányzást 2022-ben.
Erősebb lett-e hazánk érdekérvényesítő képessége 2010 óta? Kik a barátaink és az ellenségeink? Jó irány-e a keleti nyitás? Az elmúlt bő évtized külpolitikai és diplomáciai eredményeit értékeltük Balázs Péter korábbi külügyminiszterrel és Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával.
Értekezések
Az 1990-es választás rendszerváltás-értékű volt, azóta demokráciában élünk. Ma Magyarországon nincs diktatúra; választásra készülünk, amelyen le lehet váltani a kormányt. Ám az előítéleteink és az indulataink most is itt vannak velünk.
Amilyen mértékben meg tudunk szabadulni a különféle ideológiákat szülő gondolkodásmódtól, úgy kerülhetünk közelebb önmagunkhoz, saját tapasztalatainkhoz, közösségi mivoltunkhoz és egy reálisan elérhető jövőhöz.
A 2022-es választás nemcsak az „Orbán vagy nem Orbán”, hanem morális világképek harca is lesz.
Utóhang