Karakterek
„Egy zenésznek szeretnie kell utazni és világot látni, de előbb-utóbb mindenki hazatér, ha nem is fizikálisan, de lelkiekben.” Az egész Kárpát-medence fiatal magyarsága ismeri már a Gyergyóból indult Bagossy Brotherst. Szatmárnémetiben beszélgettünk a koncertre készülő zenekarral.
„Nem szabad megerőszakolni a kort, amelyben élünk, csak azt érdemes átültetni, ami adaptálható” – vallja Kassai Lajos. Hagyományról és modernitásról, férfi- és női szerepekről, régi és új nemzedékekről, hűségről és harmóniáról beszélgettünk a lovasíjásszal saját völgyében, a Somogy megyei Bárdudvarnok mellett.
Vallja, hogy az életben mindent felülről kapott – ő pedig a zenét adja egy fél évszázada a hallgatóinak. Berkes Balázs bőgős rendszereken és országhatárokon keresztül játszotta, tanította és kutatta a jazz leglényegét. A zenén túl a magyar indiánmozgalom nagy öregje is ő Nagy Kígyó néven.
Drámai helyzetben vannak a méhek – kongatja meg a vészharangot Erdélyi Tibor. Alázatról, empátiáról és a szó szerint tejjel-mézzel folyó Kárpát-medencéről beszélgettünk a többszörösen kitüntetett méhésszel.
Kilátó – 2030
Ha pesszimistán gondolkodom a jövőről: a következő évtizedekben leépül mindaz, ami emberi. De keresztény vagyok, ezért reménykednem kell. Semmi sem dőlt még el.
Biztató időszak után csapott le a világra és hazánkra a koronavírus-járvány: a most kezdődő új korszakban a kártyalapokat is újra fogják osztani, az asztal körül pedig nagy lesz a tülekedés. Azok kerülhetnek jó helyzetbe, akik felkészülnek minden lapjárásra, vagyis alkalmazkodni tudnak a megváltozott körülményekhez.
Az olajkorszak lassú kimúlásától a nagy Kína- és Oroszország-kérdéseken át az EU és a NATO kríziséig s az afrikai népességrobbanásig: világunk a várható fejlődés mellett nagy ütemben fog változni a ránk váró évtizedben is.
Kalandozók
Egy különös kínai kaland emlékezete – a koronavírus előtti korból.
Életet és pezsgést hoztak a Füzes lányok a mecsekbeli Orfű ódon vízimalmába, ahol a régi hagyományok találkoznak a 21. század igényeivel.
Csatka boldog és felszabadult kilépés egy idealizáltnak tűnő, de két nap erejéig nagyon is valós és létező cigány világba, ahova egyszer mindenkinek el kellene jutnia.
Szomjas György filmrendező tavasszal, nyolcvanévesen hunyt el, s épp negyven éve mutatták be híres filmjét, a Kopaszkutyát. A kései Kádár-kor levert hangulatát festette meg benne, ahogy a Könnyű testi sértés és a Falfúró című művében is.
A magyar tengernél ma már a jó, a jobb, sőt a kiváló minőség is egyre gyakrabban észrevehető – ideje az öltözködésünkben is utolérni e fejlődést.
Egy őszi napon arra jutottunk, hogy jó lenne elutazni – de úgy, hogy rögvest ott is legyünk, ahová megyünk, az utazás részét engedjük el.
Kóstolók
„Megismerni a természetet és az összefüggéseket, ez a szőlőtermesztés legmagasabb foka” – vallja Bott Frigyes. Komáromba látogattunk, hogy termőhelyről és harmóniáról, nemzeti és közép-európai identitásról, családi örökségről és a hely szelleméről beszélgessünk a neves borásszal.
Az egykori szerény alkoholos ital, ami a legtávolabbi kelta tájakról indult világhódító útjára, Magyarországot is bevette. Jöjjön egy kis kóstoló a whisky kultúrájából!
Bár Németh László Kert-Magyarországától még messze vagyunk, csak-csak egyre többen fordulnak az anyaföld és annak megművelése felé – akár a teraszon vagy a talpalatnyi kertsarokban is.
„Legyünk hiúk magunkkal szemben, ne elégedjünk meg a közepes minőséggel!” – vallja a magyar konyháról Széll Tamás séf, aki 2016-ban csapatával megnyerte a Bocuse d’Or európai döntőjét. A Michelin-csillagos Stand és a Stand25 tulajdonosával pályafutásáról, gasztroforradalomról és slambuckészítésről is beszélgettünk.
Korok
Erdély földjének legkáprázatosabb emlékei közé tartoznak a szászok által épített vártemplomok. Bár a szászok mára szinte teljesen eltűntek, épített örökségük ott maradt a hullámzó belső-erdélyi tájban.
Sokat vélünk tudni a hódoltság koráról tanulmányaink és olvasmányaink nyomán, de vajon a nagypolitikán és a csatákon túl milyen volt a több részre szakadt Magyarország valósága, hogyan éltek a mindennapokban az oszmán uralom alá került magyarok? Dr. Papp Adriennt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészét és Sudár Balázs történész-turkológust kérdeztük.
Titkos lépcső a grófnő hálójába, zseniális kiállítóterek, gazdag műkincsleletek: május vége óta régi pompájában ragyog a tatai Esterházy-kastély, ahol egykor öt uralkodó adott egymásnak randevút.
Kishazák
Virágzó középkori bányaközpontból lett a festők zarándokhelye, mára pedig egy határ menti, megkopott román többségű kisváros – jelenetek Nagybánya hosszú történetéből.
Nyár van. Rugdosom neki a labdát a ház falának, foci-Eb van a tévében, üvölt le az üres utcára, én meg leszaladtam a szünetben a negyedikről kipróbálni az első félidő legszebb góljait a pinceablakra célozva.
A goethei értelemben vett lassú idő, a zümmögés és a csend, a téli tüzelés szaga és az akác illata: elvágyódások utáni hazatérés a Váli-völgybe.
Somogy Magyarország vadnyugata: tágas, szellős, kemény hely, hullámzó dombsorai között a sokat látott, csendben élő falvak népével.
Ükapám korában még a székesfehérvári huszárezred masírozott a medrében, a szocializmus vidám barakkturizmusa után talán végre eljött a minőség forradalma a Velencei-tó partján is.
Hazatérő
Előbb-utóbb rádöbben az ember nemcsak annak igazságára, hogy „A nagy világon e kívűl / Nincsen számodra hely”, hanem Szent Ágoston felszólításának mélységére is: „Ne keresd kívül, fordulj vissza tenmagadhoz, az ember bensejében lakik az igazság.”