Első karakter
Trianon 100
Trianon nem volt elkerülhetetlen: a korabeli magyar elit figyelmen kívül hagyta azt a fontos tanulságot, hogy érvényes politikai akarat csak sok ember akaratából születhet. Vajon ma, száz év hazugságai és sérelmei ellenére születhet-e kiegyezés a Kárpát-medencében?
Jó pár évnek el kell telnie ahhoz, hogy a nemzeti együvé tartozás kérdésében konszenzus alakuljon ki.
Érdekességek egy darabokra hulló ország végnapjaiból – a teljes méretű kép megtekintéséhez kattintson a képre jobb egérgombbal, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” lehetőséget.
Az eltelt száz év a bizonyíték arra, hogy Magyarország és a magyarok a meghatározó nemzet a Kárpát-­medencében.
Az Európai Unió nem oldotta meg Trianon problémáját: az utódállamok nagy része továbbra sem enged kisebbségellenes politikájából – közben Nyugat-Európában mintha átestek volna a ló túlsó oldalára. Álnaiv apokrif interjú egy hat éve a jólét reményében Nyugat-Európába érkező és egy a Kárpát-medencei szülőföldjén a nehézségek ellenére is kitartó kisebbségivel.
Lett volna esély jobb békét kiharcolni? Miért volt mindig késésben a magyar külügy? Megoldja-e a Trianon-szindrómát a határok spiritualizálódása? Ezekről, valamint a külföldiek legyintéséről is beszélgettünk Ablonczy Balázs történésszel a frissen megjelent, Ismeretlen Trianon című könyve kapcsán.
Észak, dél, kelet, nyugat – a Kárpát-medence minden táján történelmi fordulatok, közösségi és egyéni tragédiák kísérték Magyarország 1918 és 1920 közötti szétesését. Tanulságos történetek minden égtáj irányából Trianon napjaiból.
Amíg nem rendeződik megfelelően a határon túli magyarok helyzete, addig nem jutunk túl Trianonon – mondja lapunknak Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója. Az intézmény vezetőjét kivándorlásról és asszimilációról, a nemzetek Európájáról és a külhoni magyarok együttműködéséről kérdeztük.
Precedens
Az ideológiai meggyőződés alapján hozott uniós bírósági ítéletek kényszerzubbonyba kötözik az európai nemzeteket – mutat rá Bertrand Mathieu. A francia alkotmányjogásszal a magyarországi tranzitzónák kapcsán született eltérő döntésekről beszélgettünk.
Makronóm
A 20. század legnagyobb hatású közgazdásza azért hagyta ott idő előtt a békekonferenciát, mert felháborította, hogy a versailles-i szerződést a gazdasági racionalitás és az építkezés helyett a bosszúvágy és a büntetés motiválta. A következményeket pedig mindenkinél jobban előre látta.
Meta
50 könyv a jövőről
A modern kor előtt a vadság az emberi élet alapvető része volt. Bár mindennapjainkból látszólag kiveszett, az ökológiai változás eredményeként nem kerülhetjük el az újbóli találkozást.
Feminens
Nem lezárt múlt, nem csak a régi emberekről szól Trianon. Mai fiatalokat ugyanúgy érint, megráz, befolyásol a döntés, mint a száz évvel ezelőttieket.
Budapesti történetek
Miért is maradt Somoskő a magyarországi oldalon? Trianon-legenda nyomába eredtünk, tiszteletre méltó polgári életútra találtunk.
Jegyzet
Valódi európai lelkecskét szeretnénk a kontinens „szén és acél” testébe lehelni.
Élet
Kárpátalja kis falujából a nemzet színházáig: Trill Zsolt útja a kisebbségi buroklétből a magyar világot jelentő deszkákig. A Jászai Mari-díjas színművészben nem volt harag a 2004-es népszavazáskor, de máig úgy érzi, határon túliként jobban meg kell dolgozzon az elismerésért. Nagyinterjúnk a trianoni centenáriumról, a gulágra elhurcolt nagyapáról és Vidnyánszky Attila színházáról.
Bura Károly a cigányzenészek egyesületét beléptette a Magyar Revíziós Ligába.
Utolsó Figyelmeztetés
Hazából csak egy van, és ez 2120-ban is igaz lesz, ahogyan igaz ma, és igaz volt 1920. június 4-én is.