Európa mint kultúrközösség

„Mielőtt Európa katonai szövetséggé vagy gazdasági egységgé válna, a legnemesebb értelemben vett kulturális közösséggé kell lennie” – fogalmazott az európai integráció egyik kereszténydemokrata atyja, Robert Schuman Európáért című könyvében. Szavai akkoriban, amikor mindenki a közös piac közösségteremtő erejében hitt, talán naivnak tűntek. Ma már láthatjuk, hogy valójában látnokiak voltak.

A ma Európai Uniójának minden meghatározó válsága és problémája mögött ugyanaz a tényező húzódik meg. Az európai integráció hét évtized alatt eljutott egy olyan szintre, hogy gazdaságilag és egyre inkább a politikai együttműködésben is közösségként működhetne. Ehhez azonban arra lenne szüksége, amire minden közösségnek: a kultúra finom szövetére, amely kölcsönösen érthetővé teszi egy közösség tagjainak helyzetét, lehetőséget ad a problémák jóindulatú megvitatására, és ezek eredményeként elérhetővé teszi a szemben álló felek számára egyaránt kielégítő megoldásokat. Akár egy családban vagy egy településen, ahol a közösség tagjai ismerik egymást, jóindulattal viseltetnek egymás iránt, és odafigyelnek a megoldás keresése során a másik szempontjainak érvényesülésére is.

Európa a kultúra kontinense. Földrajzi értelemben nem vagyunk önálló földrész, hanem csupán a hatalmas Eurázsia egy nagy területű, tagolt félszigete. A kultúra tette Európát Ázsiától önállóvá. Az a kultúra, amely életre hívta a világ számára nemcsak a drámát és a színházat, az egyetemet, a könyvnyomtatást, a szabad városokat, a polgári szabadságjogokat, de a demokráciát és a nemzetállamokat is. Mindeközben felépített egy olyan kultúrközösséget, amely a nemzeti kultúrákra támaszkodva hozott létre egy sajátos közös európai kincsestárat. Való igaz, hogy Európa a nemzeti kultúrák földrésze. Ám az évszázadok során alkotóknak és műremekeknek olyan gyűjteménye alakult ki, amely már nemcsak az elkülönülő nemzeti, de az európai közös kultúra része is. Cervantes, Shakespeare, Ibsen vagy Márai nem kizárólag a spanyol, az angol, a norvég és a magyar irodalom része, de az európai kultúra hőse is, mint ahogyan Bartók, Bizet, Górecki vagy Mozart sem csak nemzeti, hanem egyben európai zeneszerző.