A jogállamról
Ezt a Kohán Mátyás-írást kötelezővé kell tenni a középiskolákban, mint Kosztolányi Pacsirtáját – remélem, az még kötelező.
Marad a jobboldali kormány, vagy baloldali hatalomátvétel jön? Július 5-én, a megszokottnál néhány hónappal korábban voksol Horvátország. Egyelőre kiegyenlített verseny zajlik, ám királycsinálóként jelentkezhet be egy új jobboldali erő.
Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban.
A júliusi választás előtt Andrej Plenković miniszterelnök jobbközép Horvát Demokratikus Közössége (HDZ) néha az ellenzéki Horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette Restart Koalíció előtt, néha mögötte végez a közvélemény-kutatásokban, bár az ellenzéki párt vezérét, Davor Bernardićot nem szeretik a választók. A mérleg nyelve pedig jó eséllyel egy euroszkeptikus népdalénekes lesz.
Négy év kisebbségi kormányzás
2016 óta törpepártok sorának támogatásával, de kisebbségből kormányozzák az országot Plenkovićék. Négyéves munkájuk megítélése felemás, a tagadhatatlan gazdaságpolitikai eredményekkel ugyanis korrupciós botrányok és be nem tartott választási ígéretek sora áll szemben. „Nőttek a bérek, a minimálbér is, a nyugdíjak, az ország költségvetési többlettel rendelkezik, és csökkent az államadósság szintje” – magyarázza lapunknak Németh Ferenc Nyugat-Balkán-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. A HDZ 2016-ban azt ígérte, hogy a 13,6 százalékos munkanélküliséget a ciklus végére 8,5 százalékosra mérsékli, a mutató pedig már 2019 decemberében 7,9 százalékon állt – igaz, a koronavírus-járvány következtében előálló gazdasági válság alatt a szám bőven visszaszökhet a decemberi érték duplájára is. Elhangzott viszont három szimbolikus erejű választási ígéret, amely igencsak rezonált a horvát választókkal.
Az első ígéret az Ina nemzeti olajvállalat többségi tulajdonának visszaszerzése volt – e cég részvényeinek több mint 49 százaléka most a Mol kezében van, a horvát állam csupán 45 százalék fölött diszponál. A Mol kivásárlását 2016 karácsonyán jelentette be Plenković, azóta viszont csak a legkülönfélébb bizottságok, jelentések, banki keretszerződések határidőinek tologatása folyik; az ügylet lebonyolításával megbízott Tomislav Ćorić energiaügyi miniszter pedig abba a gyanúba keveredett, hogy a horvát finomítók helyett Százhalombattára küldi feldolgozásra a Horvátországban felszínre hozott olajat. Renoméját megtépázta a szélerőmű-telepítésekkel kapcsolatos korrupciós botrány is. Május végén Ćorić már úgy nyilatkozott, az Ina visszavásárlására vonatkozó ígéret „pozitívabb gazdasági körülmények között” született.
„Neuralgikus pont a dalmáciai Pelješac-híd megépítése”