Két vízió lebeg a szemem előtt arra nézvést, hogy ha véget ér ez a rémálom, miként fogunk előbújni rejtekhelyeinkről. Az egyik szerint csupa zseni kerül majd ki a négy fal közül, akiknek kisujjukban lesz a film- és színháztörténet, minimum három idegen nyelven beszélnek, szereztek négy szakmát, egész tűrhetően játsszák a Stairway to Heavent, beleértve a begyorsulós részt is, egy három négyzetcentiméteres részletből kapásból megmondják egy festmény alkotójának nevét, Stockhausent és Kurtágot dudorásznak vidáman, fejből citálják Horatiust és Lao-cét, a tudományokat illetően olyanok lesznek, mint akik most érkeztek a Professzorok Batthyány Körének éves és egyben rendes vándorgyűléséről, értik a madarak nyelvét, a peace, love, freedom, happinesst mantrázzák, miközben kedves kis színes bogarakat simogatnak, beintenek a Monsantónak, óvják a méheket, nem röpködnek összevissza a világban csupán azért, mert tizenöt euró egy repülőjegy, és azért, hogy azonnal posztolhassanak egy szelfit a „Fészre” és/vagy az Instára, amivel persze rendesen felidegelik azokat az embertársaikat, akiknek erre esélyük sincs, és ettől egy idő után lúzernek érzik magukat, rutinból sütik a kenyeret, maguknak termelik a zöldséget, megállapítják, hogy a mellfilé a csirke szerves része, melltartót varrnak szájmaszkokból, törődnek a barátaikkal és a szomszédaikkal, hálát adnak minden apróságért, és felelősséget éreznek minden érző lényért.
A B verzió szerint szakállas zombik vonszolják elő súlyosan bántalmazott, lenőtt hajú asszonyaikat, vállukon kerítésoszlopból sufnituningolt aknavető, arcukon egyszerre játszadozik Sylvester Stallone szájtartása a Rambóból és Jack Nicholson mosolya a Ragyogásból, és arra gondolnak, hogy éppen ideje felkeresni a bulinegyedet, mert megérdemeljük, és most már tényleg ideje lenne elugrani egy rendes fesztiválra valahová Északkelet-Paraguayba, mert bebizonyosodott, hogy tényleg csak a jelen létezik, és az erősebb kutya viszi el a legjobb csajokat, és egyébként is adjon valaki egy kis kokaint, vagy nem tudom, mit csinálok mindjárt, mert posztkaranténos stresszem van, vagy traumám, vagy mim, erre nem figyeltem pontosan, mindenesetre totál kivannak az idegeim, na.
Schiffer András a Magyar Jelen podcastjában intézett kirohanást Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és a Facebook ellen Toroczkai László Mi Hazánk-elnök profiljának feloldása kapcsán.
Arra kíváncsiak, hogy milyen szerepe volt a TikToknak abban, hogy egy semmiből érkező jelölt 23%–ot szerzett.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Magyar Péter továbbra is egy személyben jelenti a Tisza Pártot. Ez pedig a már említett követőszámokon is meglátszik.
Zuckerberg korábban mindent bevallott, ugyanis úgy cenzúráztak, ahogy a demokraták kérték.
Amikor egy férfiről sorra mondják el nők, hogy agresszív és erőszakos volt velük, akkor ez különösen bicskanyitogató.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
Félreértés ne essék nem bosszút várok, hanem példás büntetést. Üzenetet!
