Magyarország száguld, Németország lefulladt – mondják elemzők a Makronómnak. A két gazdaság közötti kapcsolatok olyan szorosak, hogy normális esetben nem lehetne hazánk az uniós növekedési rangsor élén, Németország pedig a végén. A magyar gazdaság mélyrétegeibe fúrunk, hogy feltárjuk az okokat.
Meglepő jelenség tartja izgalomban a gazdasági elemzőket: a magyar gazdaság a legutóbbi, 2019. második negyedévi adatok szerint uniós éllovas 5,2 százalékos éves alapú növekedésével, messze maga mögött hagyva Szlovákiát (2,6 százalék) és Cseh-országot (2,7) is, nem beszélve a már gyakorlatilag stagnáló Németországról (0,4), ahol az előző negyedévhez képest visszaesés történt. A visegrádi országok ezer szállal kapcsolódnak a német gazdasághoz, a fő beszállítói, és együttesen Németország fő kereskedelmi partnerének számítanak, az USA-t és Kínát is megelőzve – az EU vezető hatalmának gazdasági lassulása azonban egyelőre csak Szlovákiát és Csehországot húzta maga után. Ez azért különös, mert épp a magyar a világ egyik legnyitottabb gazdasága, legfőbb gazdasági partnere pedig Németország – a magyarországi export csaknem 30 százaléka Németországba irányul (Szlovákiában 20 százalék ugyanez a mutató). Hazánk gazdaságának egyik külső-belső motorja a német kereslet, illetve az itt termelő német vállalatok.
A magyar gazdaság azonban most látszólag „függetlenítette” magát a némettől. „A német és magyar növekedés elszakadása meglepetés. Az normális, hogy Magyarország gyorsabban növekedik, mint Németország, de ekkora különbség nem az. Nagyon kevés országnak sikerült régiónkban folytatni a gyors növekedést, miközben a német gazdaság lefulladt” – mondja a Makronómnak Richard Grieveson, a Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Bécsi Intézetének (WIIW) igazgatóhelyettese.
BERUHÁZÁSI ROBBANÁS
Régiónk gazdaságainak növekedése az export helyett a belső keresletre, azaz a fogyasztásra helyeződik át – nyilatkozta Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője a Deutsche Welle lapnak. Grieveson is úgy látja, hogy több munkaerő-hiányos év után régiónkban erősen és tartósan nőnek a bérek, ami a magánszektor fogyasztását támogatva a gazdaság bővülésének elsődleges motorja. A vállalatok a dráguló munkaerőre reagálva beruháznak, hogy hatékonyabban termelhessenek – hogy kitermeljék a növekvő béreket, vagy gépesítéssel helyettesítsék a hiányzó munkaerőt. A növekedő kereslet önmagában is arra ösztönzi a cégeket, hogy növeljék gyártási képességüket – kapacitásaikat – újabb beruházásokkal, hogy kielégíthessék ezt a keresletet. „Rendkívül nagy ellenálló képességet látunk egyes régiós országokban, köztük Magyarországon, a hazai gazdaság erőssége és a beáramló uniós források miatt is” – fogalmaz az elemző a Makronómnak.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Kedden a Nagy Lajos király útján érkező villamos az egyik átjáróban letarolt egy menetrend szerint közlekedő buszt.
Kínos és önmagának ellentmondó magyarázkodásba kezdett a legújabban már csak „Magyar Péter Hangjaként” emlegetett Magyar Hang nevű propagandalap.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Ebből nincs olyan, hogy progresszív, hacsak nem számít annak az, hogyan húzzák meg a kést finoman és ügyesen a torkunkon.
Golovin Vlagyimir szerint a több rutin és a jobb csapat győzött a norvégok elleni elődöntőben az Európa-bajnokságon.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Kedden a Nagy Lajos király útján érkező villamos az egyik átjáróban letarolt egy menetrend szerint közlekedő buszt.
